language

Kulcsszavak:

gazdálkodás highlight_off

Lapok:

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [474]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Itt mégis ki akart volna átöltözni – és minek?

Legalább 250 millió forintot kell visszafizetnie az eddig fideszes polgármester irányítása alatt álló Tiszatenyőnek meg nem valósult vagy félbemaradt beruházások után. Nem tudni, a tartozást miből fizeti ki az egyébként is szegény falu, ahol minden idők egyik legfurcsább sportöltözője sem épült fel. A cég, ami a beruházásokhoz köthető, már romokban.

Miért a saját milliós fizetéseikkel indítanak az új polgármesterek?

A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt.

MSZP-s mutyik, korrupció, köpködés a kispesti hangfelvételeken

Összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok, akikről a Magyar Nemzet háromrészes cikksorozatban számolt be. A felvételeken zömében Lackner Csaba kispesti kerületi politikus beszél kötetlen hangnemben más politikusokról és azok dolgairól. Lacknerről a Hírtévé egy videófelvételt is közölt, ezen a férfi másokkal együtt egy drogpartinak tűnő találkozón mesél a kerületi ügyekről. Lackner súlyos állításokat fogalmazott meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról.

Izomból tökön rúgta magát Ferencváros

Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat). Pont elég rossz a piaci helyzet Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás.

Hiába a milliárdos csarnok, kiszorult belőle az élvonal Szombathelyen

44 év után jutott első osztályba szombathelyi kézilabda klub, de nem tudnak a városban játszani, mert a Haladás bérli a két éve átadott sportkomplexumot. A két klub vezetője ugyan leült július elején tárgyalni, de egy korábbi, vitatott tartozás miatt nem sikerült megegyezniük. Puskás Tivadar fideszes polgármester levélben teremtette le a szombathelyi Fidesz alelnökét, hogy miért nem tartja be a közgyűlési határozatot, Gál viszont széttárja a kezét, szerinte nem rajta múlik az egyezség.

Magyarország tengeri hatalommá válna, de ezer sebből vérzik a terv

A magyar kormány júliusban közölte, kikötőt tervez építeni az olaszországi Triesztben, hogy létrehozza Magyarország tengeri kijáratát, és segítse az ázsiai exportot. A terv bár jól hangzik, gazdasági szempontból nem világos, mi értelme van: az adriai kereskedelem a kormánytól függetlenül is virágzik, a magyar cégek pedig rettentő olcsón tudnak exportálni Ázsiába a jelenlegi piaci keretek között. A beruházás létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy a kormány által megvett terület nem tűnik alkalmasnak egy modern kikötő létesítésére, és a térségben eleve ennél sokkal jelentősebb fejlesztések zajlanak.

Megnéztük, mire költik a keresztényüldözéses pénzeket

Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.

688 milliós veszteséggel került a fideszes médiaholdingba a Ripost

Május 31-ig, vagyis péntekig kellene leadnia minden magyarországi cégnek a nyilvános éves beszámolóját, így lassan el lehet kezdeni turkálni a vállalatok pénzügyeiben. Az egyik érdekes terület például a jobboldali, kormányközeli sajtó, amely egy nagyon érdekes átalakuláson ment át tavaly, hiszen a legtöbb fideszes médiaorgánumot egy alapítványba csomagolták azok tulajdonosai, amelyet a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé is minősített , nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a jelentős piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal.

Véget ér-e valaha a parkolási káosz Budapesten?

Az egységes fővárosi parkolási rendszer minden önkormányzati választási kampányban előkerül. Az érv egyszerű: egységes szabályok, összfővárosi bevételből összfővárosi közlekedéspolitika. De valóban így van-e? Megnéztük a helyzetet onnan, ahonnan eddig még senki: a kerületek szempontjából.

Kevés épülettel volt annyi baj, mint a Bálnával

A Fővárosi Közgyűlés március végén megszavazta, hogy 11,2 milliárd forintért eladja a Közraktárakra épült Bálnát a magyar államnak. A nagy reményekkel induló épület már jó ideje csak fejfájást okozott a város vezetésének, így valószínűleg nagy megkönnyebbülés, hogy mostantól az államnak kell kitalálnia, hogy mit akar kezdeni az üvegcettel.
Találatok: [474]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>