Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.
Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.
A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor.
Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.
A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.