Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt.
Némelyik jól teljesít. más csődbe ment, és van olyan is, ami már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.
Bár korábban szakmai körökben is biztosra vették, hogy jelentősen megvágja a tao-támogatási programot a kormány, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter mai bejelentése szerint erről szó sincs. Egyszerűen annyi változik, hogy a létesítményfejlesztési beruházások helyett a működési költségekre kaphatnak több pénzt a sportszervezetek. Némileg leegyszerűsítve az eddigi stadion- és csarnoképítések helyett azok fenntartására mehetnek el az adóforintok.
Kimaxolta a mozgóbér fogalmát a Jobbik képviselőcsoportja: a hvg.hu birtokába jutott összesítés szerint egy erősen hullámzó (ki)fizetési rendszerben akadt olyan munkatárs a frakció mellett, aki kétmillió forintnál is többet tudott keresni havonta. A Fidesz képviselői a fizetési adatok szerint durván túlóráztathatták az alkalmazottakat, míg az alapból is magas fizetéseket adó KDNP karácsonyi jutalommal emelte alkalmazottai bérét egymillió forint fölé.
A kormány döntése értelmében megszűnhet az előadó-művészeti tao-támogatás. A sokat bírált rendszer számos visszaélésre adott lehetőséget, és a befolyt pénz figyelemreméltó része vándorolt fiktív intézményekhez. A támogatás eltörlése azonban sok magán- és független intézmény létét veszélyezteti, de hatását még a legnagyobb kőszínházak is megérzik majd.
A mostani felállást várhatóan egy pályázati rendszer váltja, a pénzt az EMMI oszthatja szét.
Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.
A lakosság az elmúlt években többet fizetett a gázért, mint amennyibe az a piacon került.
A különbséget az állami földgázkereskedő eltette tartalékba.
A tartalék elvileg arra szolgál, hogy ha fölmenne a gáz világpiaci ára, akkor se kelljen a lakosságnak többet fizetnie.
A kormány ebből a tartalékból költ el 40 milliárdot a “téli rezsicsökkentésnek” aposztrofált kampányfogásra.
A tartalékban 2016 végén körülbelül 50 milliárd volt, és azóta a gáz világpiaci ára csak csökkent. Vagyis a lakosság a “téli rezsicsökkentésen” nyertnél jóval többet bukott már a fideszes hatósági áron.
Az Állami Számvevőszék a héten feljelentette az ügyészségnél a Jobbikot, mondván, a párt akadályozza a gazdálkodásának ellenőrzését. A Jobbik a Simicska-cégekkel plakáthelyekre kötött szerződések miatt kerülhet bajba. Az ÁSZ ugyanis éppen szokásos, kétévente előírt ellenőrzését végezte a Jobbiknál, a 2015-16-os évet vizsgálták, amikor kaptak egy bejelentést a plakátszerződésekről, és addigi gyakorlátával szakítva a folyó évre is kiváncsi lett. De annyira, hogy még a szokásos ötnapos határidőt sem adták meg a pártnak, másnap megjelentek a Jobbik irodájában, és a szerződésekre lettek volna kiváncsiak. Miután nem kapták meg, a vizsgálatot azonnal lezárták, és értesítették az ügyészséget. Aznap pedig, amikor az ügyészség bejelentette, hogy nyomozást indít a párt ellen, kijött egy kormányrendelet, ami a törvénysértő pártok szankcionálásáról szól.
