K-Monitor Adatbázis

Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.

Nemcsak az elnöki rezidenciára, de gépjárművekre is sokat költ a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közbeszerzési eljárások dokumentációi szerint elektromos és benzines autók, illetve egy busz is érkezik hamarosan Novák Katalin hivatalához. A beszállító minden esetben a Porsche Hungaria.

Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért.

Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban.

Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.

Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak.

Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg, hogy mi a helyzet a fertőrákosi beruházással. Csepreghy Nándor, az Építési Minisztérium miniszterhelyettese válaszában azt közölte, hogy a projekt folytatásáról a „költségvetési helyzet normalizálódását követően” születhet döntés. Csepreghy válasza szerint a területet jelenleg a kivitelező, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége őrzi, ami várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről. Utána a minisztérium fog gondoskodni az őrzésről.

Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak. Hogy mindehhez mit szólnak az állami média dolgozói, nem lehet tudni.