K-Monitor Adatbázis

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Kihirdették a nemzeti autópálya-koncesszió közbeszerzésének eredményeit, jól ismert nevek szerepelnek a győztes koncesszióban és az alvállalkozók listáján is.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.

A kínai naptár szerint a kecske, a magyar szerint Tiborcz István éve volt 2015: Orbán Viktor veje összesítésünk szerint csaknem egymilliárd forinthoz is juthatott ekkor két cégéből. Így ebben az évben juthatott hozzá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által szervezett pályázati csalással meggyanúsított Eliosból (korábban: ES Holding) származó százmilliókhoz.

Úgy tűnik, hogy Simicska hosszú távon tervez a céggel. Nem vették ki a teljes 2015-ös adózott eredményt osztalékként, plusz 2 milliárd forinttal növelték a vállalkozás saját tőkéjét is.

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Közgép a munkaügyi központnál. A társaság kedden közölte, az építőipari beruházások drasztikus visszaesése miatt 350 dolgozójától kényszerül megválni. A csoportos létszámleépítés a Közgép minden második alkalmazottját, 283 szellemi foglalkozású és 67 fizikai dolgozót érint.

A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.

Látványosan menetel a csőd felé az elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződő, fűtés- és közvilágítási korszerűsítést, megtakarítást ígérő E-Star Nyrt. A társaság működését az önkormányzatok fokozódó elégedetlensége, ki nem fizetett közműszámlák és szerződésbontások kísérik. A cég papírjai a béka segge alá kerültek. Ehhez vajon köze van a Közgépnek?

Az ezekben a napokban éppen ünnepelt állam kasszáját legegyszerűbben úgy lehet leírni, mint egy pénzzel teli teknőt, amelyből számos kisebb-nagyobb csap engedi le a benne valót, az elfolyókat pedig hol csak csepegtetik, hol pedig testes sugarúra állítják a kormányzati kezek.