Minden eddiginél több támogatást osztott szét tavaly az Orbán-kormány egyedi kormánydöntései révén.
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
Két részletben is beszállt az állam egy kis magyar bankba, a Gránit Bankba, 2013-ban és 2015-ben összesen 4,3 milliárd közpénzt toltunk az intézménybe, furcsa indokokkal. Most kiszállt az állam, a bank vezérigazgatója, Hegedüs Éva vette meg a teljes állami részesedést.
A belgrádi vaspálya építésénél másodlagos szempont a gazdaságosság. A megtérülést is magába foglaló tanulmányt titkosították.
A fejlődés mindig jó dolog, de csak akkor, ha az megéri. A vasúti áruszállítás mellett a Budapest-Belgrád vonalon utasforgalom is bonyolódik, a közlekedők tehát biztos nyernek azzal, hogy az eddigi 5 óra helyett 3,5 óra alatt juthatnak el egyik nagyvárosból a másikba. 2014-ben 100,9 ezer, 2015-ben 90 ezer, 2016-ban pedig 83,9 ezer
volt azok száma, akik Budapest és Belgrád között a vasúti közlekedést választották
Több mint három évvel ezelőtt adták át az első modern stadionokat Magyarországon. Az építkezések alatt arról lehetett hallani, hogy ezek a létesítmények majd önfenntartók lesznek, könnyedén kitermelik működési költségeiket. Mostanra eltelt annyi idő, hogy érdemes megvizsgálni, ebből mi igaz. Az mindenesetre látszik, hogy nem tolonganak a cégek a stadionok üzemeltetéséért, nemrég a Haladás szombathelyi arénájáról derült ki, hogy úgy kellett vadászni üzemeltetőre.
Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.
A Paks II. projekt csak fél százalékkal ígér kisebb hozamot annál, mint amennyit egy piaci befektető elvárna, ezt a fél százalékot minősítette az Európai Bizottság a beruházásban állami támogatásának - írja hétfői számában a Világgazdaság, a két új blokk építéséért és üzembe helyezéséért felelős államtitkár blogjára hivatkozva.
A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. vizsgálja a Vitézy Tamás érdekeltségében lévő Adriatiq Islands Group tőke- és hitelszerkezetének átalakításával kapcsolatos befektetési lehetőségeket – ismerte el Seszták Miklós fejlesztési miniszter.