K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt években luxusköltéseivel került be a hírek fősodrába Hegedűs Zsuzsa, aki a társadalmi felzárkóztatásról és a társadalmi konfliktusok kezeléséről ad tanácsokat a miniszterelnöknek, és emellett egy gyerekéhezés ellen küzdő alapítványt is vezet. Mivel egymilliós fizetése mellett luxusautót használ és nem sajnálja a közpénzt reprezentációra sem. Hegedűs Zsuzsa a kiperelt iratok alapján összesítve mintegy 218 ezer forintot költött el alkoholra, édességekre és kávéra, teára.

TAO-támogatási rendszer legnagyobb nyertese a miniszterelnök által alapított focialapítvány, A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány. Felcsúti focialapítvány csak végrehajtói nyomásra adja ki a dokumentumokat. Most a 2011-es évből három hónap hónap számláit kapta meg a DK és képviselője. A tájékoztatása szerint három hónap alatt az alapítvány 7000 Túró Rudit vásárolt, 1 millió forintért vásároltak harcsát, több százezer forintot költöttek gyógyszerekre, wc-papírra szintén, több tízezer kilogramm Fornettit vásároltak, félmillió forintért pedig csak süteményeket vásároltak, mint például kókusztekercset, somlói galuskát, három hónap alatt 30 ezer darab tojást is vettek.

A Magyar Közlöny egyik kormányhatározata ismét a Gazdaságvédelmi Alapból való költekezésről rendelkezik. Ennek értelmében három célra összesen 9,1 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány az eredetileg a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból. 9,1 milliárd forintból 7 milliárd megy kormányzati kommunikációra és konzultációra, 1,4 milliárdot kap a Petőfi Irodalmi Múzeum a működési célú kiadások fedezésére, 700 millió forint pedig a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra kerül. A Gazdaságvédelmi Alap mellett a központi tartalékhoz is hozzányúlt a kormány - azon belül is a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzathoz. Innen 397,4 millió forintot csoportosított át a kormány az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra.

A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet. A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított. Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban): Vételár:17,44 Tagi hitel visszafizetése: 4,898 Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.) Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.) Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest.

Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el. A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.

A kormányhatározat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy "a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen". A Puskás Arénát tavaly adták át, 69 ezer fő befogadására képes és 190 milliárd forintba került a kivitelezése.

Ezúttal egy ellenzéki képviselő faggatta írásban a pénzügyminisztert arról, mennyit kell visszafizetnie az államnak a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2020-ban. Az ideinél magasabb, 445,5 millió eurós értékben járt le egyébként letelepedési kötvény 2019-ben. Mégsem ez a csúcsév az utoljára 2017-ben kibocsátott ötéves papírok törlesztési terhei tekintetében, 2022-ben ugyanis 551,7 millió eurót kell majd visszafizetnie az államnak. A Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette.

A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak.

Több mint féléves csúszással végre közzétette tavalyi éves beszámolóját a vizes vb-t szervező cég

Összesítettük, hogy kik a legügyesebbek és kik kapták a legtöbb pénzt 2011 óta.