K-Monitor Adatbázis

Öt évi nyomozás sem volt elég ahhoz, hogy végső fázisába kerüljön az "Önhöz igazán közel álló" Postabank (PB) ügye. Az állam a korábbi elnök-vezérigazgató Princz Gábor 1998-ban történt menesztését követően mintegy 150 milliárd forintot költött a csődhelyzetbe jutott pénzintézet talpra állítására, és ki tudja mennyit a több száz szakértő bevonásával azóta elvégzett vizsgálatokra. Ezek alapján egészen a múlt hétig úgy tűnt, megtörténik a vádemelés.

Princz Gábor - fél évtizeddel azután, hogy elmozdították a Postabank éléről - újra csatába indul a magyar igazságszolgáltatással. A háború még nem veszett el, hiszen a rendőrség 60 ezer szakértői oldallal alátámasztva a múlt héten oda jutott: a bankvezér lényegében nem követett el semmi rosszat, tette legfeljebb egy "ejnye-bejnyét" érdemel.

A Postabankkal kapcsolatos, manapság vitatott döntéseket többen hozták - figyelmeztet Princz Gábor, a pénzintézet egykori első embere.

Öt újabb tanút, köztük Járai Zsigmond jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert hallgat meg a rendőrség a Postabank-ügyben - írja a Népszabadság. A Princz Gábor és társai ügyében nyomozó rendőrök úgy vélik, az ügyészség már nem a kisebb súlyú ügyek bizonyítására koncentrál. Princzet ma kihallgatják egy a Budapesti Hengermalom Rt.-nek évekkel ezelőtt nyújtott hitelügylet kapcsán is.

A Postabank-ügyben további négy hónappal, 2003. február 3-ig meghosszabbította a nyomozást a Legfőbb Ügyészség (LÜ) - tájékoztatott Horányi Miklós szóvivő.

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma szerdán hozott első fokú ítéletében arra kötelezte a Postabankot, hogy a keresetnek megfelelően kamataival együtt fizessen ki 6,12 millió dollárt a berlini Landesbanknak, és egyenként 2 millió dollárt a stuttgarti székhelyű Baden-Württenbergische Banknak, az izraeli Bank Hapoalimnak valamint a CW Banknak - értesült az MTI-Eco.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) az ORFK előterjesztésére négy hónappal, október 3-áig hosszabbította meg a nyomozás határidejét a Postabank-ügyben - közölte a LÜ sajtóirodájának munkatársa.

A Reorg-Apport a Postabanktól megvett eszközállomány 57 százalékát tudta értékesíteni, így nem tud eleget tenni 52,5 milliárdos kötelezettségeinek. Az Állami Számvevőszék az elmaradt audit vizsgálatokat és az üzleti titok feloldását hiányolja, mivel közpénzekről van szó.

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumán zárt ajtók mögött kezdődött meg csütörtökön az a mintegy 100 milliárd forint nagyságrendű kártérítési per, amelyet a magyar állam indított a Postabank 1994-1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cége - a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. - ellen.