K-Monitor Adatbázis

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

44,62 százalékra növelték a részesedésüket a cégben.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Nem zárult le az ötödik legnagyobb magyarországi bank, az MKB körüli kavarás. Mint az március végén berobbant, egy totál ismeretlenekből álló, de annál gyanúsabb társaság adott 37 milliárd forintos ajánlatot a bankért a magyar állami tisztviselők által irányított Szanálási Alapnak, amit az el is fogadott.

Valamennyi neves magyar tanácsadó cég és ügyvédi iroda az MKB-n dolgozott az elmúlt fél évben, a finisben két New York-i private equity társaság, a J.C. Flowers & Co. és a Ripplewood Holdings maradt le. Ők most nem boldogok, de csak az ár számított, és ők valóban alacsonyabb ajánlatot adtak be.