K-Monitor Adatbázis

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben, a polgármesterek döntési jogát megváltoztató részekről ebben a cikkünkben írtunk. De hogy mennyire salátatörvény is ez, remek példa a végén található 50-es paragrafus „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás” címmel.

Évi több, mint egymilliárd forintból gazdálkodik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet: ebből futná saját kutatókra is, azonban a Szász Jenő-féle NSKI százmilliókat költ különböző kutatások kiszervezésére, amint az az intézet 2018-as szerződéseinek az Azonnali birtokába került teljes listájából látszik. Volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel, csináltak negyvenmillióért alig használható adatbázist, és felbukkan Kósa Lajos feleségének barátnője is.

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.

A döntés értelmében a kormány 2019-ben 6,3 milliárd forintot fordít az NKE fejlesztésére.

Már 272 milliárd forintnál tartanak.

Júniusban leváltották a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) éléről Pálinkás Józsefet, aki három éven át vezette az intézményt. Pálinkás régi motoros mind a tudományos életben, mind a jobboldali értelmiség berkeiben, 2001–2002-ben az első Orbán-kormány oktatási minisztere, 2008 és 2014 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Vagyis elvileg egyesíti magában mindazt, ami miatt valaki kézenfekvő választás lehet a kutatás-fejlesztés irányítására egy Fidesz kormányozta országban – a választások után mégis mennie kellett.

Újra a tévében járt Lentner Csaba, a Matolcsy-alapítványok kurotóriumi tagja, aki legutóbb a HírTévében vezette le, hogy igazából nem is közpénz az MNB pénze, és nem is azzal volt baj, ahogy ezt baráti zsebekbe folyatták („ugyan, néhány milliárd”), hanem azzal, hogy ez kiderült (azt is elmondta akkor, hogy az Alkotmánybíróság hátbadöfte Matolcsy Györgyöt).

Azt már a korábbi dokumentumokból is tudtuk, hogy az MNB alapítványai számára fontos az MNB elnökének munkásságáról megjelent könyv támogatása, hiszen összesen 68,2 milliót fordítottak a Sakk és póker című kötetre, ami Matolcsyról szól.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.