K-Monitor Adatbázis

A Fidesz hétfőn elhatárolódott a stop.hu portálon vasárnap megjelent hangfelvétel tartalmától, illetve szereplőitől.

Beismerte a Fidesz két helyi politikusa, hogy valódi a felvétel, mely szerint akár alaptalan számvevőszéki vizsgálat segítségével (is) igyekeztek volna lejáratni Kóny község független polgármesterét, aki újra indul a posztért. Ágoston Tamás képviselő- és Németh Marica polgármesterjelölt azonban "nem úgy gondolta", amit mondott.

A harmadik Magyar Köztársaság húszéves történetben is páratlan zsarolási kísérletnek nevezte Molnár Csaba, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke azt a hangfelvételt, amelyen helyi fideszes politikusok arról beszélnek, hogy állami számvevőszéki vizsgálattal kellene kiütni a posztjáról a falu polgármesterét.

Zsarolással, akár alaptalan számvevőszéki vizsgálattal, illetve más tisztességtelen eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni ellenfeleiket a vesztésre álló fideszes politikusok az önkormányzati választásokon.

Ágoston Tamás képviselő- és Németh Marica polgármesterjelölt reagáltak a stop.hu cikkéhez csatolt hangfelvételre.

A választások után már három, mostanra egyesített büntetőügy vádlottjaként állhat ismét a bíróság elé a büntetett előéletű Kolompár Orbán – hacsak az MCF Roma Összefogás Párt egyetlen jelöltjeként nem jut be a parlamentbe.

Hamis ajánlások, feltört autó, indulást akadályozó ügyintézés – efféle ügyek miatt jogi eljárások sorozata bonyolítja az európai választási listák jóváhagyását.

Folytatja ma a vallomástételt Zuschlag János, az ellene és 15 társa ellen indított bűnperben. Eddigi megszólalásaiban szóba kerültek a kampánycélokra felhasznált alapítványi pénzek, a rendezetlen pártfinanszírozás és az eltüntetett kopogtatócédulák is.

Választási csalás gyanúját is felveti Zuschlag János legutóbbi beismerése. A volt MSZP-s politikus a tegnapi tárgyalási napon elmondta, hogy ötezer fénymásolt kopogtatócédulát, valamint üres ajánlószelvényeket tüntetett el, amelyek még a 2002-es országgyűlési választásokról maradtak vissza.

Akár milliárdokat, de több százmilliót szinte biztosan költenek a nagy pártok a már javában tartó és rövidesen hivatalosan is elinduló európai parlamenti választási kampányra. A pénzköltésre – akárcsak a népszavazásnál – nincs olyan jogszabályi korlát, mint a parlamenti voksolásnál. Igaz, a pártok ez utóbbit sem tartják be.