Magyarországon minden szinten előfordul korrupció, összefonódások vannak a politikai és a gazdasági élet szereplői között, de az egészségügy vagy a rendőrség berkeiben is - derül ki az Transparency International jelentéséből.
A korrupció a szómagyarázat szerint a közélet, közerkölcs bomlottságán alapul, ahol a vesztegető szándék és a megvesztegethetőség egyszerre van jelen.
Kevésbé a csúszópénzen, sokkal inkább az összeköttetéseken dől el, ki, milyen hatékonysággal tudja elintézni ügyeit a hazai hivatalok útvesztőjében...
Lehet, hogy minden század kezdete nehéz, és minden századforduló botrányos. Nálunk, magyaroknál ez többnyire így van. A 19. és 20. század találkozásánál is volt egy nagy pénzügyi panama Magyarországon, 1912-ben.
Az utolsó hetek korrupcióval foglalkozó szövegei egyre parttalanabbak. Potenciálisan korrupt, vagy legalább cinkos az egész politikai osztály. Szennyes minden, amihez csak hozzáért. S mert a rendszerváltást is ők csinálták, már az is gyanús (valamennyire?).
Raportra hívta 2006 elején Széles Gábor a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét Szombathy Pált, miután nem tetszett neki az újság címlapfotója. Az ipari szektorban szocializálódott nagyvállalkozó kekeckedésébe ekkor annyira beleunt Szombathy, hogy rávágta a tulajra az ajtót. A megszeppent Széles ezért kirúgta, majd szinte egyből – akkor még – vissza is vette a főszerkesztőt. Széles fura figura, imád nyilatkozni a saját médiumainak, sokszor ő a vezető hír, és nem érti, hogy ezen mások miért értetlenkednek. Elvileg mentségére szólhat, hogy távolról érkezett a médiába. Vele párhuzamosan megjelent egy szintén más szektorokból átigazoló magyar médiabefektetői csoport, akik láthatóan profibban kezelik és építik ki a saját vállalkozásaikat.
Politikusként is messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól - nyilatkozta a minap Kóka János. A Heti Válasz azonban e kijelentést semmiképp sem alátámasztó tranzakciósorozatra bukkant. Ciprusi offshore társaságok különös körülmények között jutottak hárommilliárd forinthoz - alig három hónap alatt. Írásunkból nyilvánvalóvá válik, hogy az üzlet nem jöhetett volna létre a miniszter sógora, családi ügyvédje, egyik vitorlástársa, valamint több - jórészt a gazdasági tárca érdekkörébe tartozó - állami óriáscég nélkül.
Vizsgálatot indított a környezetvédelmi miniszter, miután kiderült, hogy a tárca korábbi gazdasági igazgatója hárommillió forintért vásárolta meg 71 négyzetméteres szolgálati lakását.
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. felülvizsgálati kérelmét az Autóbusz Invest Kft. által 62 busz legyártására kiírt tenderrel kapcsolatban. A 2,5 milliárd forint értékű munkát az Alfa Busz Kft. végezheti el. A megbízás véglegesnek tekinthető, azonban a tender elbírálása körüli visszásságok miatt lehetséges, hogy az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár polgári peres úton támadja meg a közbeszerzést.
Köszönöm Sándor Istvánnak, hogy ilyen tartalmasan és jelentős terjedelemben reagált A korrupció antropológiája (ÉS, 2006/19.) című írásomra. Írása (Észrevételek a korrupció témájához, ÉS, 2006/33.), amellett, hogy új szempontokra hívja fel a figyelmet, arra is rávilágít, hogy tanulmányomban számos ponton nem volt egyértelmű a mondanivaló, ezért örülök, hogy lehetőségem nyílik további tisztázásra és súlyozásra.
