K-Monitor Adatbázis

Átlagban elmondható, hogy az autóipari befektetések ötödét az állam állja.

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni.

Mészáros Lőrinc csöndben felvásárolta az egyik legnagyobb múltú magyar geodéziai vállalat felét. Ez nemcsak újabb közbeszerzések besöprésében vagy a milliárdos földbirtokainak gyarapításában segíthet, hanem egy remek helyen fekvő ingatlan sorsát is kijelölheti.

A „csengeri örökösnő” állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön”. Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.

602,8 millió forintos állami többletforrást kap még az idén az Alföldvíz Zrt. A címzett támogatást, amit Békéscsaba önkormányzata kap meg, béremelésre és veszteségrendezésre fordítják, egy új törvénynek köszönhetően pedig jóval kevesebb közműadót kell majd fizetniük.

2015 óta uniós támogatásból valósult meg az ivóvízminőség-javító projekt Baján és környékén. Legalábbis papíron, mert a kivitelezés nem igazán sikerült: a víz mangán- és vastartalma megnőtt, gyakran zavaros, koszos víz folyik a csapokból. Közel hatmilliárd forintot költöttek a minőségjavításra az elmúlt években, a projekt végül tavaly zárult le.

Nyílt levelet írtak a felerészben debreceni városi tulajdonban lévő A.K.S.D. Hulladékgazdálkodási Kft. vezetőinek helyi önkormányzati képviselők, akik azt kifogásolják, hogy miközben a szegény sorsú emberek szerintük megalapozatlan módon fizetnek irreálisan magas szemétszállítási díjat, a cég vezetői több mint 20 millió forint jutalmat vettek föl.

Elrendelte a nyomozást a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság annak a vállalkozónak az ügyében, aki a közelmúltban önfeljelentést tett a jelentős részben uniós források felhasználásával 22 milliárd forintból megvalósuló csatornaberuházásnál tapasztalt visszaélések miatt.

Önfeljelentést tett egy a Debrecenben és négy környező településen 58 százalékban uniós forrásokból, 32 százalékban a magyar állami költségvetésből finanszírozott, összesen 22 milliárd forintos csatornaberuházásban alvállalkozóként érdekelt budapesti cég ügyvezetője a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) – tudta meg a Népszabadság.