A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös ingatlankezelő cége, az Appeninn Nyrt. lett a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpont új tulajdonosa, ugyanis a cég megvásárolta a kikötőt üzemeltető Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-t – jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján az Appeninn. A kikötőt üzemeltető vállalatot a cég Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. részvényesével karöltve vásárolta meg, Balázs 24 százalékot kapott a Solum-Investből. A kikötős cég amúgy korábban Simicska Lajoshoz tartozott, 2013 és 2018 között a Közgép és Fonyó Károly tulajdonában volt.
Egy hétre annyiba kerül a hajó, mint amennyit tavaly két hónap alatt keresett a győri polgármester.
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
A céget 2008-ban kapták meg a tóparti települések, most visszaveszi az állam.
A magyar kormány júliusban közölte, kikötőt tervez építeni az olaszországi Triesztben, hogy létrehozza Magyarország tengeri kijáratát, és segítse az ázsiai exportot. A terv bár jól hangzik, gazdasági szempontból nem világos, mi értelme van: az adriai kereskedelem a kormánytól függetlenül is virágzik, a magyar cégek pedig rettentő olcsón tudnak exportálni Ázsiába a jelenlegi piaci keretek között. A beruházás létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy a kormány által megvett terület nem tűnik alkalmasnak egy modern kikötő létesítésére, és a térségben eleve ennél sokkal jelentősebb fejlesztések zajlanak.
A Viking River Cruises AG svájci székhelyű folyami hajózási céget 2013 végén engedte be maga mellé a budapesti hajózási bizniszbe a magyar kormány, és rögtön adott neki egy gazdaságossági szempontok alapján nehezen értelmezhető kedvezményt: a szállodahajós svájciak hazavihetik annak a magyar kikötőüzemeltető cégnek a nyereségét, amelynek ők a legnagyobb díjfizetői.
Állami pénzből tehetett kishajóvezetői vizsgát az agrártárca több vezető tisztségviselője, noha munkakörükhöz nemigen van szükség motorcsónak-vezetői jogosítványra.
