Lapunknak nyilatkozó alanyaink arról számoltak be, hogy minden kedden borítékkal a kezükben álltak sorban a hozzátartozók a főorvosnő irodája előtt, aki a nem fizetőket telefonon hívta, rosszabb esetben az ápolásra szoruló időseket a hozzátartozók tudta nélkül hazaküldte.
Egy hálapénzt kérő orvost leplezett le a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Az orvos ellen vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás, írja a Police.hu. A nyomozók október 12-én gyanúsítottként hallgatták ki az orvost, akinek őrizetbevételéről rendelkeztek.
A két fővárosi orvosnő és egy asszisztens ellen nyomoz a rendőrség.
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
Két év letöltendő börtönbüntetésre, és három év közügyektől való eltíltásra ítélte a Kúria azt az ortopéd sebészfőorvost, aki a TB támogatott műtétekért további pénzeket szedett be a pácienseitől, írja a Fővárosi Főügyészség a közleményében.
Vesztegetés elfogadása miatt két év végrehajtandó börtönbüntetésre ítéltek első fokon egy orvost, aki 2009 és 2013 között a betegeitől olyan ellátásért kért pénzt, amelyet az egészségbiztosító egyébként finanszíroz - közölte a fővárosi főügyész hétfőn az MTI-vel.
A bíróság elsőfokon két év börtönbüntetést szabott ki egy budapesti ortopéd sebészre 9 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntette miatt.
Aláírásgyűjtésbe kezdtek és petíciót fogalmaztak magánszemélyek a hálapénz ügyében. A Magyar Orvosi Kamarának címzett nyílt levélben azt kérdezik, vajon az etikai bizottság tagjai elfogadják-e a borítékokat. Az akciót most az indította, hogy a bizottság ugyan elítélte azt a veszprémi nőgyógyászt, aki bizonyítottan előre kért fizetséget, viszont ki nem zárta soraiból.
