K-Monitor Adatbázis

Újabb taggal bővült a kormányfői vő, Tiborcz István tucatnyi társaságból álló, BDPST márkajelzésű cégcsoportja: a frissen alapított BDPST Iberia Kft.-vel.

A költségvetés tervezetéből derül ki, hogy az állam átadja az ingatlant az MCC Alapítványnak, amely eddig már több százmilliárd forintnyi juttatást kapott.

Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.

– A kistelepülések sajnos mindig mostohagyermekei voltak a rendszereknek, de arra, amit most látok, korábban nem volt példa. Hiába találták ki a Magyar Falu Programot, ami jó dolog, ha ez egyfajta hűbéri rendszer kialakításának eszköze lett: a pályázatokat nem szakmai, hanem politikai alapon bírálják el – mondta lapunknak Molnár Róbert, az 1600 lelkes, Csongrád-Csanád megyei Kübekháza polgármestere.

Erőltetett menetben fejleszti a magyar hadiipart a kormány és kedvenc üzletfelei. A túlközpontosítás sokszor rossz válaszokat szül, pedig az ország biztonsága és a teljes szektor jövője a tét.

Van, ahol hiába pályáznak a Magyar Falu Program keretében különböző fejlesztésekre, mert folyamatosan tartaléklistára kerülnek, majd elutasítják őket. Így van ez Kübekházán, Hernádszentandráson és a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon is. Ezeket a településeket nem titkoltan ellenzéki érzelmű polgármesterek vezetik, szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból. A Házon kívül riportja.

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.

A Jogtár adatai szerint 2021-ben összesen 1517 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, ami további jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. Még a tavalyelőtti 1367 darabos csúcsot is meghaladta 11 százalékkal. (2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabály született).

Több millió eurós ötödik generációs mobilhálózati fejlesztést indított Montenegróban a szükséges frekvenciatartomány biztosításával helyi érdekeltsége révén a 4iG.