K-Monitor Adatbázis

A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett rendkívüli tájékoztatás szerint az Opimus Group Nyrt. és a 24,67 százalékos közvetlen érdekeltségében lévő Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. együttesen megvásárolja a Takarékinfó Központi Adatfeldolgozó Zrt. 49,57 százalékos részvénycsomagját. Az eladó az AB Banksoft Plus Kft.

Az uniós források pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerére 2003 óta elköltött, körülbelül 18 milliárd forint visszafizettetését helyezte kilátásba az Európai Unió, mert hibákat talált a hazai projektnél. Az úgynevezett egységes monitoring információs rendszerrel (EMIR) kapcsolatos ügyet a kormányzat a kétezres évek elejére vezette vissza, szerintük ahhoz Gyurcsány Ferencnek és nejének, Dobrev Klárának volt köze.

Az uniós forráselosztás informatikai rendszerében feltárt szabálytalanságok miatt 18 milliárd forintot követel vissza hazánktól az Európai Bizottság, nemzetközi példák alapján azonban a bírság 75 százalékát is elengedheti a testület. A kormány feljelentést tesz az ügyben.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól a Hunguard nevű, részben offshore hátterű céggel kapcsolatban, derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amelyet Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére adott. A bizottság zárt ülés keretében március végén kapott információkat az AH-tól arról a magáncégről, amely lényegében egyedül végezheti a közszolgáltató cégek számlázási rendszereinek, illetve a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek tanúsítását.

A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz, mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalmazást készítő magáncég “meghekkelte” az informatikai rendszerét. Másnap ugyanabban az országban, ugyanazon bűncselekményi tényállás gyanúja miatt folyó eljárásban az ügyészség azt mondja, hogy a közmédia irodáiban lehallgatókészüléket felszerelni és üzemeltetni nem bűncselekmény. Mindenkit megnyugtatnánk: a magyar jogrendszer ennyire azért nem idióta, amit látunk, az a színtiszta jogalkalmazói hülyeség.

A Quaestor-ügyben elindult nyomozás után, 2015 áprilisában egy speciális kereső szoftvert szerzett be az ügyészség a nagy mennyiségű lefoglalt iratanyagban való eligazodásra – értesült az Átlátszó. A Fővárosi Főügyészség megerősítette információnkat, a Legfőbb Ügyészség pedig azt közölte, hogy a szoftvert 8,6 millió forintért vették a CNW Rendszerintegrációs Zrt.-től.

A Rogán-hálózat nemzetközivé fejlődésének tíz fejezete - Hosszú hónapokig nyomoztunk egy titokzatos férfi után, ám minél közelebb értünk hozzá, a nyomai annál gyorsabban tűntek el mindenhonnan. Nem csak őt bizonyult lehetetlennek elérni, de letagadták vagy csöndbe burkolóztak a barátai, kollégái, üzletfelei is. Ahogy kutatni kezdtünk, fotók tűntek el a netről, sőt hirtelen felszámolódott egy gyanús cége is. Szerencsére mindvégig egy lépéssel előrébb jártunk. Nyomozásunk eredményét tíz fejezetben mutatjuk be videókkal, fotókkal, dokumentumokkal alátámasztva.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

Mi a közös pont a közpénz-milliárdokkal gurigázó Rogán-szomszéd, Csetényi Csaba és az Egyesült Arab Emirátus új magyar kereskedőháza hátterében? A réges-régi szociközeli Xénia-mutyi például mindenképpen az. Az új kereskedőház potom 127 milliós szerződéssel dobbant. Persze, hogy a Quaestor-ügyig érnek a szálak.

Új tulajdonosa van az FHB-csoportot és a takarékokat kiszolgáló informatikai cégnek. A Spéder Zoltán bizalmasának tulajdonában álló vállalkozás hatalmas üzleti lehetőségekhez jutott, és az ország egyik legnagyobb informatikai cégévé vált, amikor ők építhették ki a takarékok egységes informatikai rendszerét. Egyre több ponton próbálják megtörni Spéder befolyását a takarékintegrációban, és egy ilyen pont lehet most ez a tulajdonosváltás is. Az új tulajdonosi hálóban pedig Mészáros Lőrinc embere, Csík Zoltán tűnik fel.