2010 szeptembere óta a 25 millió alatti becsült értékű közbeszerzésekre nem kell nyílt pályázatot kiírni. A szabály bevezetése után 40 százalékról 72 százalékra nőtt a 20 és 31 millió közötti közbeszerzések között a 25 millió alattiak értékének aránya.
A Transparency International friss felmérése szerint Magyarország korrupciós megítélése csak romlott az elmúlt év óta.
A pénteken benyújtott költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a Kormány a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra vonatkozóan jelentősen korlátozza a nyilvánosság szintjét, az összeférhetetlenségi szabályokat, így például azt, amely szerint a döntéshozók, a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatóak, nemes egyszerűséggel megszüntetné. Mindezt persze a 194 oldalas törvényjavaslatban gondosan eldugva, egy hangnyi tartalmi indokolás nélkül.
Nevezhetnénk akár a tények szerencsétlen együttállásának is, hogy éppen az idén jelent meg az Európai Bizottság első uniós korrupcióellenes jelentése (a legfertőzöttebb tagállamok között említve Magyarországot), és most robbant ki az eddigi legsúlyosabb, az amerikai és a magyar kormány között is komoly diplomáciai feszültséget okozó hazai korrupciós botrány.
A közbeszerzési kiírásban, valós alapokon számolva, mindig jelenjen meg a projekt becsült értéke, így lehet túljutni az építési piac recessziója alatt kialakult irreális árszóródáson - egyebek mellett ezt javasolja az új közbeszerzési törvényhez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója elemzi, mitől beteg a magyar állam.
Nem egyedi korrupciós ügyek vannak, hanem a szabályok, és a jogalkalmazás hajlanak meg, így ki sem derülhet, hogy mi zajlik a háttérben.
Chikán Attila szerint a nemzetközi összehasonlításban fokozatosan romló magyar versenyképesség javításához az oktatás, a képzés színvonalának javítása, az innováció támogatása szükséges. A közgazdász professzor azt mondta, az okok gyökerei mélyre nyúlnak, és csak hosszú távú megoldások léteznek. Az egyetemi tanár szerint nem lehet egyetlen kormányon sem számon kérni, hogy egy ciklus alatt nem ér el gyökeres változásokat, azt azonban számon kell kérni, hogy be tart-e olyan alapkövetelményeket, mint a stabilitás, a kiszámíthatóság vagy a jogbiztonság.
Azoknak a cégeknek fel sem veszik a kormányhivataloknál a telefont, amelyek nem kötnek stratégiai megállapodást a kormánnyal - mesélik cégvezetők. Közben a stratégiai megállapodások egyrészt nem nagyon lehet tudni, hogy miről is szólnak, másrészt a lobbizás ellenőrizhetetlen formájának adnak teret - derül ki a Transparency International legfrissebb tanulmányából.
Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit.
