K-Monitor Adatbázis

Az európai parlamenti voksolás kampányánál is borítékolható, hogy a pártok többet költenek, mint amennyit bevallanak. A nem legális pénzek zöme szinte biztosan az üzleti szférából, az erősödő hazai korrupcióból, elsősorban az irányított közbeszerzésekből származik.

A magyar kampányfinanszírozási szabályok egyenesen ösztönöznek a korrupcióra civil szervezetek szerint.

Százmilliós költségvetést terveznek a pártok a június 7-i európai parlamenti választási kampányra, ez az összeg azonban a két kis párt esetében az egész éves állami támogatás közel fele, illetve harmada. Honnan van a pártoknak pénze kampányra? És mennyibe kerül az utcai reklámozás?

Hunvald György őrizetbe vételével tetőpontjához közeledik a valahai patinás zsidónegyed ingatlanbotránya. A VII. kerület melletti Terézvárosba is átgyűrűző ingatlanpanamához viszonyítva a lakásmaffia nagyságrendileg csak pitiáner alvilági kisiparosok gyülekezete.

Az előttünk álló két év nem csak a politikai programok, a válságkezelő javaslatok, és az ország-stratégiák harca lesz, hanem az is eldől: melyik oldal jobb az állami és uniós pénzek „újraosztásában”. Beindult a kampány, megkezdődött a nagy költekezési verseny is.

Hiába ígért a miniszterelnök „brutális” intézkedéseket a feketegazdaság ellen, csak a brutális pótcselekvés jeleit látni: számlatombola helyettesíti az összehangolt politikát. Az antikorrupciós testületből pedig kivonultak a civilek.

A közélet tisztaságáról is tárgyalt Mádl Ferenc és Demszky Gábor.