Jövő hét csütörtökön a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén az egyik napirendi pont „a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának áttekintése” lesz – derül ki a bizottság aktuális meghívójából. A kormánypártok így a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett külföldi támogatások mellett elvileg más ellenzéki pártok pénzügyeit is vizsgálni akarják.
A civil szervezet jogi igazgatója szerint a Márki-Zay Péter vezette ellenzék rákapott a Fidesz kampányfinanszírozási módszerére, ami nem jó, viszont közvetlenül nem jelenti azt, hogy törvénytelenség történt.
Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek.
Mint ismert, Gődény György a 2018-as választáson is elindult a Közös Nevező Párt listavezetőjeként. A választáson sikertelenül szereplő párt nem fizette vissza kampányra kapott 153 millió forintos állami támogatást, ami miatt költségvetési csalás gyanújával folyik nyomozás ellene. A Partizán oknyomozása szerint a Közös Nevező Párt együttműködött egy az állami támogatás lenyúlására szakosodott kamupártokat működtető hálózattal. Ezt a hálózatot a Partizán szerint a 2009-es, képviselői költségtérítéses népszavazást megszervező Seres Mária és férje, Stekler Ottó politikai kalandor tarthatja össze; az utóbbi szintén jelen volt Gődény péntek esti tünetésén.
Két év alatt csupán 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől.
Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak.
2013-ban még volt visszhangja annak, amikor a Transparency Internationallel (TI) közösen jeleztük, hogy ha nem változtatnak az akkor friss kampányfinanszírozási törvényen, kamupártok fognak elburjánzani. Így is lett. Öt évvel később, a TI friss adatigényléséből pontosan megtudhattuk, a hatóságok mennyi pénznek ütik épp bottal a nyomát – ma már erre mindenki csak legyint.
A választási kampányban alig hallottunk azokról a pártokról, amelyek mostanra több 100 milliós tartozást halmoztak fel. 13, a közvélemény számára ismeretlen, ám országos listát is állító párt láthatóan jól járt a választási rendszerrel. Eddig 2,7 milliárd forintot tettek zsebre a kamupártok.
Miért nem jó, ha a terepet nem ismerő, külföldi politikusok próbálják levezetni a magyar korrupció természetét? Mert gyenge lesz az érvelés, és ez a populistáknak jön jól.
A 4 milliós lélekszámú Horvátország első vébédöntőjére készül. Közben a horvát futballélet vezetőit börtönre ítélték, és két sztárt, Luka Modrićot és Dejan Lovrent is börtön fenyegeti. Játékosoktól ügynökökön át politikusokig mindenki érintett. A mérhetetlen korrupció miatt a legkeményebb szurkolók évek óta direkt ártani akarnak a válogatottnak.
