K-Monitor Adatbázis

Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Megszereztük az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.

Miután hétfőn pesszimista hangvételű cikk jelent meg a Financial Timesban a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának brüsszeli vizsgálati kilátásairól, a magyar kormány brüsszeli képviseletéhez fordult magyarázatért Kína EU-misszióvezető-helyettese - tudta meg a Magyar Nemzet. A lap birtokába került magyar külügyminisztériumi anyag szerint aggodalmat keltett a kínaiakban a cikk azon üzenete, hogy a már zajló uniós kötelezettségszegési eljárás nyomán aligha ad majd zöld utat Brüsszel a beruházásnak, mivel például elmaradt a közbeszerzési eljárás.

Az ügyészség kedden sikkasztás bűntette miatt elrendelte a nyomozást az Alexandra könyvesboltokat üzemeltető Rainbow Kft. érintettségével - tudta meg a Napi.hu. Csődbűncselekmény miatt már 2015 óta folyik nyomozás az Alexandra-cégek kapcsán. Nem sikerült megállapodni a Central-csoporttal az Alexandra-boltok további üzemeltetéséről.

Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.

Matyi Dezső egy őrült, mondják az egyik oldalon, Matyi Dezsőt a problémák varázslatos megoldásának ígéretével átverték, halljuk a másikon. De mikor, hogyan és miért indult az Alexandra könyváruház körüli zavaros konfliktus, aminek most csak a végkifejletét látjuk?

A taggyűlési jegyzőkönyv szerint megtagadta a Rainbow Kft. január 27-ére összehívott taggyűlésre szóló meghívó átvételét Matyi Dezső, míg a vállalkozás másik két tagja – Szabó Tünde és Matyi Bianka – nem jelent meg azon. Az ülésen a tagok közül egyedüliként a cég 50 százalékos üzletrészét tulajdonló Wolf-CRS Kft. vett részt. A határozatképtelen összejövetelen a társaság átvilágításáról, jövőbeli működésének a biztosításáról volt szó, így arról, hogy a Central-cégcsoporttal megállapodnak a bolthálózat és a dolgozók átvételéről. Matyi szerint átverték és a karácsonyi bevételt is ellopták tőle.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

A nemzeti kereskedőház olyan szektorokban próbálja felpörgetni a magyar gazdaságot, amelyekre nem is gondolna az átlag halandó. Milliárdokért megy a magyar alma, de a csigában is kiaknázatlan lehetőségek vannak, akárcsak a gyapjúban. A Pick és a Sió termékeit viszont nem igazán tudják eladni. Kormányközeli tanácsadóinak köszönhetően az autóipar felé is nyit a cég, bár az nem igazán látszik, hogy ebből hogyan lesz 21. századi gazdasági csoda. Az annál inkább, hogy egy szűk kör elég jól járhat az állami nagyvonalúsággal.

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.

Az elmúlt évben sem tétlenkedtek az áfával trükköző vállalkozások, a NAV összesen 1609 esetre derített fényt, az elcsalt adó mértéke pedig meghaladta a százmilliárd forintot – tudta meg a Magyar Idők. Tavaly az előző évhez képest 420-szal több trükkös ügyletet sikerült lefülelni, többek között az ekáernek és az e-útdíjrendszernek köszönhetően.