K-Monitor Adatbázis

Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.

A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.

A Google igazgatóságának elnöke szerint a kormányok egyre inkább rá lesznek kényszerítve az átláthatóbb működésre azzal, hogy egyre több ember kezdi el használni az internetet.

A kínai és az orosz cégek fizetnek a legnagyobb arányban kenőpénzt, amikor valamely külföldi országban tevékenykednek, és a legkorruptabb szektorok az állami és önkormányzati megrendelések piaca, valamit az építőipar - olvasható a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezetnek a csúszópénzfizetésről szóló, legfrissebb Bribe Payers-indexében.