K-Monitor Adatbázis

A mindenminisztériumot hat éve irányító Balog Zoltán államigazgatási pályafutása a hírek szerint a napokban véget ér. Balog azon fideszes vezetők egyike, akinek a személyével kapcsolatban semmilyen korrupciós gyanú: kastélyépítés, helikopterezés, strómanok fedésében végrehajtott vagyonosodás gyanúja nem merül fel. Ugyanakkor a tárca élén nyújtott szakpolitikai teljesítményétől függetlenül is már évekkel ezelőtt meg kellett volna buknia: a tárcájához köthető korrupciógyanús ügyek számát és értékét tekintve talán csak a Miniszterelnökség és a fejlesztési tárca van pályán az EMMI-hez és háttérintézményeihez képest. Néhány konkrét esettel emlékezünk meg arról, mi folyhatott a gyenge kezű miniszter alá tartozó területen.

Sajátos helyzetbe kényszeríti a magyar kulturális élet legmegbecsültebb intézményeinek a vezetőit egy olyan lehetőség, amelynek lényegében a felvirágzásukat köszönhetik. Ez a 2008-ban bevezetett tao-rendszer, amely talán soha nem látott anyagi stabilitást hozott el a színházaknak.

Miközben ömlik a tao-pénz Felcsútra és a magyar fociba, a milliárdok árnyékában meghúzódik a kultúratámogatás, azon belül is az előadó-művészeti tao. Ez az évi 20-30 milliárd forint elenyésző ahhoz képest, amennyit Orbán Viktor kedvenc sportjára költenek a cégek, de még így is akadnak olyan vállalkozások, amelyek évek óta kihasználják a rendszer hibáit, és súlyos százmilliókat húznak le az államról és az emberekről. Ha eddig nem tudta, miért zenél minden jött-ment tehetségkutatós szimfonikus zenekarral, akkor most garantáltan meg fog világosodni.

A magyar színházi élet elmúlt éveinek egyik legkiemelkedőbb eredménye fűződik a 2013-ban létrejött Anonymus Színházhoz. A következő évtől már zajos sikereket arattak Angliában, és a külföldön legnézettebb három magyar színház közé kerültek. A közreműködésükkel bemutatott jégtáncshow-sorozatot több százezer ember nézte meg az angliai Blackpoolban, a Guardian az egekig magasztalta a produkciót.

Részben veszteségrendezést szolgál a Kogart-csoportba tartozó Ybl-Villa Rendezvényház Kft. tőkecsökkentése – áll a cég közleményében. Ez az a vállalkozás, amitől az állam nemrégiben 1,4 milliárdért villaépületet és ingóságokat vett, majd negyedmilliárdért műkincseket rendelt. A cég üzletrésze a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó Növekedési Hitelbank 270 millió forintos hitelének fedezete.

Tovább öntik a pénzt a főváros első kerületében álló néhai Ybl-villa újjáépítésébe. Az Európai Unió hivatalos értesítőjében megjelent tájékoztató szerint az MNB egyik alapítványa nettó 145 millió forint értékű szerződést kötött a TSPC Mérnökiroda Kft.-Raw Development Kft. cégekkel a felújítás befejező munkálatainak felügyeletére.

Összesen 3,5 millió forintért végeztetett értékbecslést a Miniszterelnökség, ám hetekig kellett a nyakukra járni, míg elmondták, milyen műtárgyak beszerzéséhez kértek szakértői véleményt. Ahogy sejtettük, a kincsek egy része a Karmelita kolostorba kerül, a kormányfő leendő munkahelyére.

A kormány azt ígérte, hogy 2018-ig az elhunyt Makovecz Imre minden fiókban maradt tervét felépítik. A program leginkább Makót érinti, ahol 2,6 milliárd forintból könyvtár épül, megújul a kihasználtság hiányában bezárt mozi, és új épületegyüttest kap a veszteséges fürdő. Mindennek a tetejébe az építész stílusát követve építik át a környező köztereket. A pénz nem számít, és erre Lázár János a garancia.

Jegyáremelés mellett is ötvenezerrel több néző, növekvő tao-felajánlások, egyre sikeresebb rendezvényi bérbeadások – csak úgy sorjázik az öndicséret Ókovács Szilveszter operaházi főigazgató karácsonyi körlevelében, amelyet a dolgozóknak küldött ki. Panaszra tényleg nem lenne oka: 23 milliárd forintnyi állami pénzből újul meg az épület, újabban az ingyenes M5-ös csatornán is felületet kap az intézmény, szponzori adományként pedig BMW-ket használ a vezetőség.

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.