K-Monitor Adatbázis

Békesi László közgazdászprofesszor azt mondja: először és utoljára 1984-ben, Los Angelesben sikerült üzleti alapon nyereséges olimpiát rendezni. A görögök is belebuktak a gigaeseménybe; a GDP-hez viszonyított államadósság hatvan százaléka emiatt keletkezett náluk. Arról is beszél az egykori pénzügyminiszter, hogy eleve miért nem lehet transzparens az olimpiai játékok megrendezése Magyarországon.

A sorozat utolsó részében most azt mutatjuk be, hogyan hálózta be Kiss Szilárd agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel. Volt, hogy Putyin dolgozószobájáig vezetett egy magyar küldöttséget. Az attasé ráadásul közös bizniszbe fogott több, a Simicska-körhöz sorolt agrárminisztériumi figurával.

Miután hallotta Orbán Viktor buzdítását, hogy a vállalkozók segítsék a jobboldali sajtót, beszállt a Napi Gazdaságba a Continental csoport elnöke.

BORÍTÉKKAL MEGSÜRGETETT építési engedély, zavart mozdulattal orvos zsebébe csúsztatott húszezresek – ismerős jelenetek a hétköznapi életből, amelyek, talán nem is gondolnánk, egyúttal a korrupció megannyi jól bevált formái.

A korrupció visszaszorítására tett erőfeszítések fontosságát hangsúlyozták a Budapestre akkreditált nagykövetek a Transparency International (TI) korrupcióellenes világnapon tartott konferenciáján.

Nevezhetnénk akár a tények szerencsétlen együttállásának is, hogy éppen az idén jelent meg az Európai Bizottság első uniós korrupcióellenes jelentése (a legfertőzöttebb tagállamok között említve Magyarországot), és most robbant ki az eddigi legsúlyosabb, az amerikai és a magyar kormány között is komoly diplomáciai feszültséget okozó hazai korrupciós botrány.

Azoknak a cégeknek fel sem veszik a kormányhivataloknál a telefont, amelyek nem kötnek stratégiai megállapodást a kormánnyal - mesélik cégvezetők. Közben a stratégiai megállapodások egyrészt nem nagyon lehet tudni, hogy miről is szólnak, másrészt a lobbizás ellenőrizhetetlen formájának adnak teret - derül ki a Transparency International legfrissebb tanulmányából.

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit.

A vállalatok ellenőrizhetetlenül és átláthatatlanul lobbiznak Magyarországon - állítja a Transparency International Magyarország (TI) abban a tanulmányban, amelyet kedden mutattak be Budapesten.

A kormány önkényesen tesz különbséget a piaci szereplők, vállalatok között. Ezenfelül a szabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a lobbizásnak „unortodox" fórumai, formái jöjjenek létre – állítja a Transparency International (TI) honi lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között létrejött stratégiai megállapodást vizsgáló, ma Budapesten bemutatott tanulmánya. A kutatást egyébként 19 országban végezték el, s a magyar eredményeket is ismertető összefoglalót jövő év elején Berlinben mutatják be.