K-Monitor Adatbázis

A Post For Rent nevű cég az influenszermarketing bevételeinek akár a felét is magáénak tudhatja az elmúlt években. Az alapítók NER-közeli vállalkozók.

Az ember azt gondolná, hogy egy több száz milliárdos cégbirodalmat csak a lehető legjobb szakemberekkel lehet működtetni. De Orbán Viktor barátjánál is ez a helyzet? Kik Mészáros Lőrinc legfontosabb emberei? A Partizán ennek járt utána ebben a hírlevélben, illetve új videójában (LINK).

Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek.

Tóth Bertalan szerint az állam bukott az ügyön.

Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.

November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök érdemeinek elismerése mellett elfogadta.

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.