Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
Beárazta a piac is a rendszerszintű korrupciót
Mérföldkőhöz érkezett Magyarország, miután nemcsak az ellenzéki pártok és a kormány által „démonizált” civil szervezetek figyelmeztetnek a hazai politikai korrupció kiterjedtségére, hanem a pénzügyi piac is lényegében beárazza a rendszerszintű korrupciót. Legalábbis nehéz más magyarázatot adni arra, hogy mitől lőtt ki egy magáncég részvénye a hétfői tőzsdenyitást követően. A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. papírjai ugyanis közel 20 százalékot emelkedtek, pedig semmilyen olyan üzleti hírről nem érkeztek információk, amelyek a cég részvényárfolyamát érdemben befolyásolták volna.
Jobbik: információkat tüntetnek el Pharaon-ügyben
A Jobbik Ghaith Pharaon szaúdi üzletember beutazási dokumentációjának nyilvánosságra hozatalát kéri a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM).
Tarsoly: Szijjártóval egyeztettem a vízumügyek kiszervezéséről
Tarsoly Csaba, a csődbe ment Quaestor vezetője azt állította az ellene és társai ellen zajló per hétfői tárgyalásán, hogy őt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kereste meg a vízumok kiszervezésének ötletével.
Amnesztiával menthetik az offshore-vagyont
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a legújabb adóamnesztiát, hivatalos nevén az utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvény szerint a magánszemélyek a korábban, legkésőbb 2016. június 30-áig megszerzett bizonyos jövedelmeiket kedvező mértékű közterheket leróva legalizálhatják. Szakértők szerint láthatóan az adóparadicsomokban megszerzett jövedelmeket vették ezzel célba.
Bécsben is árulják a letelepedési kötvényeket
A nyugati nyitás első állomásaként már Bécsben is hozzá lehet jutni magyar letelepedési kötvényhez.
Felülről vezérelt a korrupció Magyarországon
A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.
Váratlan helyről kapott kritikát Orbán Viktor
Meglepően kemény bírálatokat is megfogalmazott éves értékelésében a kormánypártok egyik legfontosabb háttérintézménye, a Professzorok Batthyány Köre. Az 1995-ben alapított szervezet értékelését deklaráltan jobboldali, konzervatív értékek mentén végzi, a január közepén kiadott elemzésében mégis igen erős megállapítások találhatók a korrupcióról, valamint a gazdasággal, az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban is.
A „civilek” sem várják üres zsebbel az év végét
Nemcsak az Országos Roma Önkormányzat járt jól azzal, hogy a kormány év vége előtt több mint tízmilliárd forintot osztott szét civil és egyéb szervezetek között. A pénzosztásról a Magyar Közlöny keddi száma rendelkezett, kiderült belőle: Fidesz-közeli személyekhez köthető alapítványoknak is jutott a bőkezű támogatásból.
Ékes Ilona
Hende Csaba
Király Nóra
Kubatov Gábor
László Tamás
Nagy Anna
Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány
Fiatal Családosok Klubja
Fidesz
Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány
Magyar Asszonyok Érdekszövetsége
Roma Oktatási és Kulturális Központ
Szövetség a Nemzetért Alapítvány
Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány
civilek
háttér
támogatás
Nincs konkurenciája a letelepedési kötvénynek
Hiába érvel a kormány a magyar letelepedésikötvény-program mellett azzal, hogy más országok is hasonló konstrukciókat alkalmaznak, a magyar kezdeményezésnek nincs párja.
A saját szabályait sem tartja be a parlament
Beszédes, hogy éppen a törvényhozás szentélyének tekinthető parlament egyik bizottsága nem hajlandó betartani a magyar törvényeket. Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyanis arra való hivatkozással utasította el lapunk munkatársának közérdekű adatigénylését, hogy egy éven belül egyszer már feltette a kérdéseket. Ennek azért van jelentősége, mert Bánki Erik éppen a kormánypárti javaslatra megnehezített adatigénylési szabályra hivatkozik, amely szerint egy éven belül nem szabad ugyanannak a személynek, ugyanabban a kérdéskörben közérdekű adatokat kérni. Az erre való hivatkozásnak ugyanakkor nincs valóságalapja, hiszen az újságíró még soha életében nem küldött adatigénylést a gazdasági bizottságnak. (Elképzelhető, hogy egy másik, egyébként teljesen más nevű újságíróval keverték össze, aki szintén a Magyar Nemzetnél dolgozik).