A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt.
Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása.
Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.
A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált.
Rengeteg problémával küzd az ország legfontosabb vasúti fejlesztése.
Az autópályákat 35 évig üzemeltető és bővítő MKIF-nél erős a családi vonal.
Hogy miként gyötrik a kiszemelt cégeket, azt igen jól nyomon lehet követni a nagy külföldi élelmiszer-kereskedelmi láncoknál – olyanoknál, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, a Penny vagy a Spar, írja a német hírtelevízió oldala.
Kammerer Zoltán alapítványa meginterjúvolta saját magát arról, hogy együtt kell működni a Samsunggal.
A kormányfő vejének szállodamenedzserét is a vezetői között tudó turisztikai alapítvány szakította messze a legtöbbet júliusban az állami lottócég szponzorkeretéből. Jutott azért az első polgári körből kinőtt alapítványnak, a lupai strandnak, Illényi Katica cégének, sőt egy férfiklubnak is.
