K-Monitor Adatbázis

Miközben a magyar jogszabályok döntően megfelelő keretet adnak, azok végrehajtása és betartatása elégtelen, ennek is köszönhető hogy a magyar üzleti életben lényegében lehetetlen korrupció nélkül boldogulni – állapítja meg a Trasparency International felmérése.

A korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket, és a magyar üzleti életben szinte lehetetlen korrupciómentesen működni.

A Transparency International felmérése szerint az elmúlt hat évben nem változott hazánk korrupciós ,,fertőzöttsége”. Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokban, a rendőrségi intézkedéseknél, a pártfinanszírozásban és az önkormányzati ügyintézésnél érhető leggyakrabban tetten a korrupció.

A korrupciós mechanizmusok kivédésére született hazai jogszabályi és intézményi környezet nagyrészt megfelel a nemzetközi elvárásoknak, ugyanakkor végrehajtásuk nem elég hatékony -állítja a Transparency International magyarországi szekciója által készített "Korrupciós kockázatok Magyarországon" című tanulmány. A korrupció ellenes szervezet szerint kivételt képeznek a párt- és kampányfinanszírozásra, valamint a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok, ezeken a területeken teljes revízió szükséges.

Magyarországon minden szinten előfordul korrupció, összefonódások vannak a politikai és a gazdasági élet szereplői között, de az egészségügy vagy a rendőrség berkeiben is - derül ki az Transparency International jelentéséből.

A korrupció a szómagyarázat szerint a közélet, közerkölcs bomlottságán alapul, ahol a vesztegető szándék és a megvesztegethetőség egyszerre van jelen.

Kevésbé a csúszópénzen, sokkal inkább az összeköttetéseken dől el, ki, milyen hatékonysággal tudja elintézni ügyeit a hazai hivatalok útvesztőjében...

Lehet, hogy minden század kezdete nehéz, és minden századforduló botrányos. Nálunk, magyaroknál ez többnyire így van. A 19. és 20. század találkozásánál is volt egy nagy pénzügyi panama Magyarországon, 1912-ben.

Az utolsó hetek korrupcióval foglalkozó szövegei egyre parttalanabbak. Potenciálisan korrupt, vagy legalább cinkos az egész politikai osztály. Szennyes minden, amihez csak hozzáért. S mert a rendszerváltást is ők csinálták, már az is gyanús (valamennyire?).

Raportra hívta 2006 elején Széles Gábor a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét Szombathy Pált, miután nem tetszett neki az újság címlapfotója. Az ipari szektorban szocializálódott nagyvállalkozó kekeckedésébe ekkor annyira beleunt Szombathy, hogy rávágta a tulajra az ajtót. A megszeppent Széles ezért kirúgta, majd szinte egyből – akkor még – vissza is vette a főszerkesztőt. Széles fura figura, imád nyilatkozni a saját médiumainak, sokszor ő a vezető hír, és nem érti, hogy ezen mások miért értetlenkednek. Elvileg mentségére szólhat, hogy távolról érkezett a médiába. Vele párhuzamosan megjelent egy szintén más szektorokból átigazoló magyar médiabefektetői csoport, akik láthatóan profibban kezelik és építik ki a saját vállalkozásaikat.