K-Monitor Adatbázis

Nagyon is könnyen elképzelhető, hogy bizonyos kampánystábok – a fekete pártfinanszírozás jegyében – pénzért továbbpasszolják a listát haveri cégeknek.

Aggasztó tendenciák mutatkoznak az üzleti etika terén Európában és Magyarországon egyaránt, megrendült a bizalom a gazdasági vezetőkben, sokan az üzleti etika fogalmának létjogosultságát is kétségbe vonják...

Az egyre kifinomultabb módszerekkel működő korrupció akár a magyar közbeszerzések összegének 25 százalékát is elviheti.

Katasztrófa, mélypont, lemaradás, tragikus, zűrzavar, zuhanás, hazavágták, korrupció – ezek voltak a leggyakrabban használt kifejezések a Heti Válasz harmadik innovációs konferenciáján, amelyet a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakmai partnerségével rendezett meg május 20-án az MTA székházában Budapesten.

Mentelmi ügyeket vizsgálva igyekezett a HVG kideríteni, vajon várható-e a jelenlegi kormányerő tagjainak komoly elszámoltatása akkor, ha a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerez a soron következő parlamenti választásokon.

A hazai nagyvállalati alkalmazottak több mint fele, 60 százaléka úgy véli, hogy cégének vezetői korruptak. Ez derül ki Ernst&Young felméréséből. A kormány korrupció elleni fellépéséért felelős tagja, Katona Tamás pénzügyi államtitkár nem hallott a patinás cég felmérésről.

Egyre szervezettebben, egyre kifinomultabb módszerekkel zajlik a korrupció Magyarországon, és az ellopott pénz már akkora összegre rúg, hogy biztosan nem csak pártfinanszírozásra folyik el - ez derül ki azokból a háttérbeszélgetésekből, amelyeket az [origo] és a Figyelő munkatársai folytattak cégvezetőkkel az utóbbi hónapokban.

Kérdés, hogy az MSZP vezeklése bekövetkezik-e 2010 tavaszán. Mint ahogy az is, hogy az ellenzékben, amennyiben hatalomra kerül, lesz-e annyi bölcsesség, hogy megtalálja a kényes egyensúlyt a felelősök nyilvános megnevezése és a lejárató kampány, a tények feltárása és az alaptalan vádaskodás között.

Az európai parlamenti voksolás kampányánál is borítékolható, hogy a pártok többet költenek, mint amennyit bevallanak. A nem legális pénzek zöme szinte biztosan az üzleti szférából, az erősödő hazai korrupcióból, elsősorban az irányított közbeszerzésekből származik.

Egyre bonyolultabbá válnak a százmilliós, milliárdos áfacsalási ügyek, a bűnözők finomítják módszereiket, s egyébként is: ha fiktív ügyletekről van szó, kifogyhatatlanok az ötletekből. Interjú a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) parancsnokhelyettesével, Mózs Elekkel.