language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [276]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

A magyarok úgy tudják, már fizetős az egészségügy

A lakosság nagy többsége szerint hálapénz nélkül rosszabb ellátást kapna – derül ki a GKI Gazdaságkutató - Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felmérésből. A kutatás a magyarok hálapénzhez való viszonyát vizsgálta.

Magyarország: a foglyul ejtett állam

A kormány önkényesen tesz különbséget a piaci szereplők, vállalatok között. Ezenfelül a szabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a lobbizásnak „unortodox" fórumai, formái jöjjenek létre – állítja a Transparency International (TI) honi lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között létrejött stratégiai megállapodást vizsgáló, ma Budapesten bemutatott tanulmánya. A kutatást egyébként 19 országban végezték el, s a magyar eredményeket is ismertető összefoglalót jövő év elején Berlinben mutatják be.

Paks II: legalább 600 milliárdot ellopnak

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.

Norvég minta, máshol alap

Az Ökotárs Alapítványnál érdeklődéssel várják az első őket érintő konkrét, hivatalos határozatot. A Norvég Alap pénzeit Magyarországon a civilek felé elosztó szervezet jogelődjén keresztül már akkor a területen dolgozott, amikor Lázár János 16. születésnapját ünnepelte. Az alapítványnál jártunk.

A Szőlő utcai lakás rejtélye

Annak ellenére, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezető júniusi parlamenti meghallgatásain többször is azt hangoztatta, hogy jelenlegi kisvárdai autós cégén és ügyvédi irodáján kívül soha nem volt semmilyen más társaságban érdekeltsége, 2002–2003-ban maga vallotta be kültagságát a később felszámolásra került Haváz Bt.-ben – derül ki a kisvárdai önkormányzat által az Atlatszo.hu Ki Mit Tud adatigénylő oldalára feltöltött képviselői vagyonnyilatkozatokból.

Titkos szolgálatok

Az atomerőmű bővítésében és az ehhez kapcsolódó üzletben a legújabb értesülések szerint igen komoly szerepe van az orosz titkosszolgálatnak. A paksi ügyekben azonban újra és újra előbukkan két kulcsfigura: Kocsis István és Aszódi Attila.

Ángyán József hatodszor is borít

Hamarosan közzéteszi immár hatodik jelentését a Kielegyenafold.hu honlapon Ángyán József volt államtitkár, Fidesz–KDNP-s, majd független volt parlamenti képviselő az állami földbérleti rendszer visszásságairól. Ennek egyik legfőbb megállapítása, hogy az állam eddig a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politikaközeli nagybirtokkal, a „zöldbárókkal”, a globális és hazai nagytőkével, annak oligarcháival kötött szövetséget, s alakított ki „stratégiai partnerséget”.

Simicskának le kell nyelnie a „kisebb békát”

A miniszterelnöki oligarchák elleni „húzd meg-ereszd meg” játék részének tartják a Simicska–Nyerges-földbirodalom térfelén, hogy a kormány pénteki döntése szerint azok az agrárvállalatok, amelyek 1200 hektárnál nagyobb földön gazdálkodnak és csak növénytermesztéssel foglalkoznak, e határ felett nem kapnak területalapú EU-támogatást.

Nyerges Zsolt „Canossát járt” Felcsúton a miniszterelnöknél

Orbán Viktor és Simicska Lajos már beszélt egymással. Simicska üzlettársa, Nyerges Zsolt pedig a közelmúltban állítólag „Canossát járt” Felcsúton Orbán Viktornál.

Egyéves lettél, trafikmutyi, te drága!

Egy éve nyitottak meg az Orbán Viktor és Lázár János dohánypiaci álmainak megfelelő elkendőzött trafikok. A gonosz multikat leváltó boldog családi trafikosok helyett a változtatás minden szinten csak csődöket és a feketepiac elburjánzását hozta, a magyarok nem szoktak le a cigiről, ellenben az iskolások ma már közelről ismerkedhetnek a trafikokkal.
Találatok: [276]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>