K-Monitor Adatbázis

A hirdetési piacot teljesen átrendezte Simicska Lajos rossz viszonya a miniszterelnökkel, a korábbi milliárdos osztaléknak csak a töredékét tudta kiszívni plakátos cégeiből, igaz, ez még mindig százmilliós tételt jelent. A nyilvános adatok alapján a hirdetési birodalom minden tagja csúnyán visszaesett.

Újra a tévében járt Lentner Csaba, a Matolcsy-alapítványok kurotóriumi tagja, aki legutóbb a HírTévében vezette le, hogy igazából nem is közpénz az MNB pénze, és nem is azzal volt baj, ahogy ezt baráti zsebekbe folyatták („ugyan, néhány milliárd”), hanem azzal, hogy ez kiderült (azt is elmondta akkor, hogy az Alkotmánybíróság hátbadöfte Matolcsy Györgyöt).

Nagy offenzívát indított a kormány két éve a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen, hogy a szervezettől származó források szétosztását állami kontroll alá vonhassa. Az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban éppen két éve, a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak.

Több, mint négy év után jogerősen is lezárult a Hubertus-per, amelyben a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feltűnő értékaránytalanságra, jogszabályba és jó erkölcsbe ütközésre hivatkozva támadta a Hubertus Bt-vel 1992-ben kötött szerződést.

Negyedik éve készít kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely arról, hogy az újságírók hogyan élik meg a sajtószabadság helyzetét Magyarországon. A kérdőívet 2016 januárjában küldtük ki, arra 204 újságíró válaszolt. A visszaküldők fele az online médiában dolgozik, a többiek nagyobb részt a nyomtatott sajtóban. A minta összetétele hasonló a korábban végzett kutatásokhoz. A kérdések az 2015-ös médiahelyzet megítélésére vonatkoztak.

Sem a nyomtatott, sem az online változatot nem tudjuk úgy kinyitni, hogy ne találkoznánk azonnal állami hirdetések garmadájával. A modell nem új, csak éppen a piac rendeződött át – már amennyiben piacnak lehet nevezni a közpénzek ilyen jellegű osztogatását.

Teljes letámadásnak tűnt, ahogy a főváros fideszes kezdeményezésre nekiesett Simicska Lajos reklámcégének, de valójában még messze nincs szó földbedöngölésről. Arról mindenki hallgat, hogy a kéthetes utcai csetepaték a Mahir Cityposter oszlopainak alig több mint egyharmadát érintették. Az oszlopok többsége háborítatlanul áll a fideszes vezetésű kerületek és a vidéki nagyvárosok utcáin, terein. Az oszlopháború atyja, Kocsis Máté a jelenlegi állás szerint 2023-ig kerülgetheti a Mahir oszlopait a Józsefvárosban.

A Hosszú-botrány alatt egyetlen rossz szava nem volt a fideszes vezetésnek Gyárfás Tamásra. Az egész sportágat felkavaró nyilatkozatháború idején támogatással ért fel hallgatás. Az ugyan nem volt titok, hogy a 2017-es vizes világbajnokság szervezése közelebb hozta egymáshoz Orbán Viktort és a Magyar Úszó Szövetség elnökét, a párttagok körében mégis szemet szúrt a jobboldali vezetők semlegessége.

Újabb szürreális nyilatkozatháború indult el a TV2 tulajdonjogáért viaskodó Vajna-tábor és a Simicska-Fonyó páros között. A TV2 tegnap jelentette be, hogy lezárult a folyamat, Andy Vajna Magyar Broadcasting Co. Kft nevű cége megvette a tévét, sőt, a társaság megállapodást kötött a TV2 korábbi tulajdonosával, a ProSiebenSat.1 Media AG-vel az eladóknak, valamint a csatornának biztosított hitelek átvállalásáról.

Hiába fogadott őrző-védőket Simicska Lajos cége, a főváros megkezdte a Mahir Cityposter hirdetőoszlopainak bontását.