K-Monitor Adatbázis

Tagadja Zalaegerszeg fideszes országgyűlési képviselője, hogy Elios-ügyben leüvöltötte a város szintén kormánypárti polgármesterét.

Csak látszólag mindenható az utóbbi időben a hazai közbeszéd részévé vált Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Szerény jogosítványaik vannak, ám mégis az unió egyik legfontosabb szervezete. Az elmúlt hetekben az Európai Csalás Elleni Szervezet (OLAF) a hazai közélet egyik legtöbbet emlegetett szervezete lett az Elios Zrt. közbeszerzéseinek vizsgálatával. Az 1999-ben életre hívott testületről azonban fontos tudni, hogy nem mindenható, s nem feltétlenül tud minden csalási vagy korrupciós ügyben eljárni, sőt, alapvetően igencsak csekélyek a jogosítványai.

Hogyan lehetséges, hogy egyes országokat folyton szétlopnak a saját vezetőik, másokat meg nagyon ritkán? Ha elfogadjuk azt, hogy Magyarországon vagy Görögországban nem élnek genetikailag gonoszabb emberek, mint mondjuk Finnországban, akkor az egyik legerősebb érvet az intézményeink környékén kereshetjük. Úgy tűnik, van, ahol sokkal jobban meg tudják akadályozni ezek az intézmények, hogy a bűnözők ellopják a közös pénzt.

Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.

Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.

Szinte konkrét vádiratot állított össze Hamar Endre ellen az Elios-ügyről készült OLAF-jelentés. A költségvetési csalást vázoló anyagban a legnagyobb teret az ügyvéd szerepe és cégérdekeltségei kapták, de részletezi Tiborcz István miniszterelnöki vejhez fűződő kapcsolatát is. Hamar nemcsak Tiborczon keresztül kapcsolódik Orbán Viktorhoz.

2011-2012-ben fedezte fel a média az akkor már évek óta működő Eliost, amit a 2013-as Orbán-Tiborcz lagziig legtöbbször Simicska-cégként emlegetett a magyar sajtó kormánykritikus része is. A kormánybarát média számára pedig nem is létezett egészen az OLAF-vizsgálat 2015-ös megkezdéséig, majd az eredmény minapi kiszivárgásáig. Összeállításunkból az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc bevásárlása előtt sem volt olyan független és harcos a megyei sajtó, ahogyan most emlékezni szeretnénk rá. Elios-ügyben a regionális és a helyi média az „épül-szépül városunk közvilágítása” típusú hírszolgáltatást tolta csaknem egy évtizeden át.

Általános tapasztalat, hogy az országos közvilágítás-korszerűsítést követően rosszabbak lettek a látási viszonyok az érintett településeken. A műszaki tartalommal azonban az OLAF-nak nincs gondja, csak az egykori közbeszerzésekkel, valamint a szerződésekkel kapcsolatban tesz észrevételeket. Kérdés, ezeknek van-e büntetőjogi következményük. A korábban lezárult Elios-beruházásokat érintő nyomozás során nem voltak: akkor ahhoz, hogy tovább lehessen lépni, le kellett volna hallgatni a kormányfő vejét és Tiborcz István üzleti körét. De ugyan ki merte volna elrendelni ezt?

Tele kasszával vette át az Elios Innovatív Zrt.-t Tiborcz István 2014-ben – adta hírül tegnap a 24.hu internetes portál a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakra hivatkozva. A lap szerint 98 millió forint volt a cég eredménytartalékában a 2013-as évben, ezáltal Simicska Lajosék 21,4 millió forint adózott eredményt hagytak a pénztárban.

Ha valaki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentéseit megnézi, a Magyarországra vonatkozó statisztikai adatoknál megakadhat a szeme azon, hogy arányaiban a magyar uniós pénzosztó szervek teszik az egyik legkevesebb bejelentést gyanús ügyekről.