K-Monitor Adatbázis

A hazai strómanrendszer kiépülése tanulási folyamat eredménye. Orbán első ciklusa volt az előiskola. A 2010 után formálódó struktúra klienscsoportok foglyává tette az államot. Magyarországon olyan viszonyok uralkodnak, amelyekre Európa nyugati felében nincs példa. A neves hazai korrupciókutató, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy látja, mai állapotában az állam alkalmatlan a korrupt vagyonelosztás féken tartására. Funkciója, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Jancsics Dávid szerzőtársával, a közelmúltban elhunyt Jávor Istvánnal együtt a hazai korrupciót elemző írásáért az amerikai Academy of Management Public and Nonprofit szekciójának Az év tanulmánya díját kapta.

Amíg az uniós források felhasználásával a nemzeti hatóságok szerint nincs nagy baj, az EU csalásellenes hivatala, az OLAF nem így látja. Magyarul: nálunk a legkevésbé hatékony a hazai ellenőrzés, miközben a korrupcióban az élen állunk.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

15 éve töretlen karrier ért véget néhány hónappal ezelőtt: tavaly július 19-én Balog Zoltán váratlanul kirúgta Köpeczi-Bócz Tamást, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős államtitkárát. A menesztés okairól többféle magyarázat is kering, a hivatalos szerint főnökei elégedetlenek voltak a munkájával. Köpeczi-Bócz közel másfél évtizedes államigazgatási karrierje során a kezdetektől az uniós források elosztása körül tevékenykedett – sokan szerint részben ennek köszönhető, hogy öt kormányváltást is háborítatlanul átvészelt. Menesztésében feltehetően szerepet játszott a Farkas Flórián vezette ORÖ botrányprojektjeivel kapcsolatos korrupciógyanú.

A kormány a 4-es metró körüli csalások miatt keményen beleszállt azokba az osztrák építőipari cégekbe, amelyeknek az OLAF-jelentés szerint komoly gondok voltak a szerződéseivel. De a Heti Válasz szerint kérdéses, hogy mennyire lesz tartós a harag.

Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?

Némi politikai pávatánc után a kormány nyilvánosságra hozta az Európai Csalásellenes Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról készült jelentését. Az igazság kiderítése még hátravan.

Összesen négy olyan uniós támogatással kapcsolatos csalást tudott Polt Péter legfőbb ügyész felsorolni, amiből vádemelés lett. Az OLAF által kezdeményezett eljárások közül jó pár nem ütötte meg a bűncselekmény szintjét, így azok nem is kerültek bíróságra.

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Az EU Csalás Elleni Hivatalának jelentése már a brüsszeli bizottság asztalán van. A botrány tovább csökkentheti a dugódíj észszerű bevezetésének esélyét.