Volt valami nagyon szokatlan Alekszej Uljakov, az orosz nemzetgazdasági miniszter kedd reggeli őrizetbe vételekor. Oroszországban, ahol a korrupció inkább az államműködés szerves része, mintsem anomália, ha valakit korrupció vádjával letartóztatnak, abból igyekeznek látványos showműsort csinálni. Biztosan forog egy kamera, hogy a tévénézők milliói is gyönyörködhessenek a páncélszekrénnyi készpénzen, amivel rajtakapták a kijelölt áldozatot. Mint például szeptember elején, az orosz korrupcióellenes ügynökséget vezető, 123 millió dollárnyi kenőpénz elfogadásával vádolt Dmitrij Zaharcsenkó elfogásakor.
A hitelezők toporognak, az alkalmazottak bizonytalanok, a tulajdonosokat kisegítő orosz állam pénze fogytán: a Dunaferr körül sok a kérdőjel azután is, hogy a felújított II-es kohó júliusi átadása után ismét teljes kapacitással mehetne az acélgyártás. A Dunaferrt birtokló holding fő tulajdonosa az orosz állami VEB, de úgy tűnik, hogy a Paks bővítését is finanszírozó intézménynek már túl sok a holding teljes, 5-7 milliárd dolláros tartozása.
A sorozat utolsó részében most azt mutatjuk be, hogyan hálózta be Kiss Szilárd agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel. Volt, hogy Putyin dolgozószobájáig vezetett egy magyar küldöttséget. Az attasé ráadásul közös bizniszbe fogott több, a Simicska-körhöz sorolt agrárminisztériumi figurával.
A kilencvenes évek elején keletről érkezett kereskedelemmel foglalkozó üzletemberek mögött ott állt a szinte kimeríthetetlen ásványkinccsel rendelkező Oroszország. Emellett pedig akkoriban már megindult világhódító útján a volt Szovjetunió gazdasági, államigazgatási, katonai és titkosszolgálati romjain felépülő orosz szervezett bűnözés. Előbb csak az alvilág alja, a piti csibészek és martalócok lepték el az országot, majd nyomukban megérkeztek az orosz alvilági szervezetek kirendelt „rezidensei”.
A Malév csődjének és orosz tulajdonlásának titkairól, s a Budapest Airport privatizációjának titkos záradékáról lebbenti fel a fátylat Tátrai Miklós, a Vagyonkezelő volt vezére.
A kínai és az orosz cégek fizetnek a legnagyobb arányban kenőpénzt, amikor valamely külföldi országban tevékenykednek, és a legkorruptabb szektorok az állami és önkormányzati megrendelések piaca, valamit az építőipar - olvasható a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezetnek a csúszópénzfizetésről szóló, legfrissebb Bribe Payers-indexében.
Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok háromnegyede úgy érzi, a korrupció széles körben elterjedt az országban; a munkavállalók csaknem fele szerint abban a szektorban is, ahol ő dolgozik. Ez a második legrosszabb európai adat, holott a helyzet a kontinensen sehol nem jó.
Bíró Ferenc, az Ernst&Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője ismertette a 2011-es Európai Visszaélési felmérés eredményeit, melyben Magyarország a második helyet foglalja el Oroszország után. Hazánkban sokkal magasabb a korrupciós kockázat, mint Európa más országaiban.
A magyarországi vegyes kamarák, illetve gazdasági szervezetek elvben egyetértenek azzal, hogy vállalati kezdeményezéssel, vállalati önmegtartóztatással is küzdjenek a korrupció ellen, ám nálunk egyelőre nem várható az oroszországihoz hasonló céges akció.
Magyarországon is lehetne szerepe a korrupcióellenes fellépésben az olyan céges kezdeményezéseknek, mint amilyet ma indítanak útjára Oroszországban – mondták el a cégeket képviselő szervezetek, kamarák vezetői.
