Idén júniusig 18,9 millió forint értékű szerződést kötött a gyermeküdültetést szervező Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft. a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy a gyerekek szociális táboroztatásáért felelős Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány által létrehozott társaság mely cégekkel és milyen szolgáltatásokért szerződött 200 ezer forintnál magasabb összegért. A cég nem titkolózott, és közérdekűadat-igénylésünkre határidőn belül megküldte a kért szerződéslistát, amelyből kiderült, hogy a kormányzati agytrösztként ismert Századvég az említett, csaknem 20 milliós összegért a pályázatírást támogatta szakmai tanácsokkal.
A nyomozó hatóság figyelmeztetése ellenére sem függesztette fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Mengyi Roland által kijárt, szociális szövetkezetekre gründolt kamupályázatot, hanem az egyik jelentkezőt támogatásban részesítette. A Voldemorték körén kívül eső szervezet nem tudott elszámolni a milliókkal, és azt sem tudni, mennyit teljesített a kiírásból. A jogi huzavonára az adóhatóság tett pontot azzal, hogy a szociális szövetkezet adószámának törlésével megszüntette annak működését. Az Emmi futhat a pénze után.
Mostanában több nyírségi polgármester is összetűzésbe került a törvénnyel. Ám hiába születtek jogerős ítéletetek, hiába zajlanak néhány esetben még most is a nyomozások: a szóban forgó települések vezetőit rendre újraválasztják, nemritkán nagy fölénnyel. A falvak és a városok első emberei abban a választókerületben politizálnak, amelynek fideszes országgyűlési képviselőjét valószínűleg csak a mentelmi joga védi meg attól, hogy ne ítéljék el őt is. A Nyírségben próbáltunk utánajárni annak, hogy milyen is a „szabolcsi törvény”.
Úgy tartja a mondás: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy egy Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég „tévedésből” Békéscsabán épített fel egy szerelőcsarnokot, noha arra kapott uniós pályázati forrást, hogy Medgyesegyházán hajtsa végre a beruházást. A Likefest Kft. 60 millió forint brüsszeli pénzt nyert 2014-ben arra, hogy a dél-alföldi régióban, medgyesegyházi telephelyen korszerű szerelőcsarnokot építsen fel, ahol gépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását, felújítását fogja végezni. A kormányzati pályázati portálon ma is fellelhető adatok alapján a társaság külön kiemelte, hogy a fejlesztésnek munkahelyteremtés is a célja, ugyanis a szerelőcsarnokba három új alkalmazott felvételét tervezik.
A Keresztapa című film hangulatát idézi az a szövevényes és belterjes világ, amely Bicske környékén épült ki, iskolapéldájaként annak, miként tud egy családi/gazdasági/politikai érdekközösség befolyás alá vonni egy egész kistérséget. Érdemes szemügyre venni, hogy e zárt kör tagjai milyen megoldásokkal jutnak elképzelhetetlen mennyiségű termőföldhöz, kül- és belterületi telkekhez, ipari területekhez, egyéb ingatlanokhoz, és hogyan sikerül valahogy mindig olyan fejlesztésbe fogniuk, amelyre éppen jár uniós vagy hazai támogatás.
Figyelmeztettem a területért felelős államtitkárt
– mondta Balog Zoltán erőforrásminiszter a Parlamentben a szocialista Harangozó Tamás kérdésére, aki Mengyi Roland korrupciós botrányával kapcsolatban érdeklődött. Ezzel lényegében cáfolta korábbi államtitkárát, Köpeczi-Bócz Tamást, aki tanúvallomásában az ügyészségnek azt vallotta, őt nem értesítették arról, hogy csalók készülnek pályázni, nem tudott semmiről.
A tavaly ősszel elbírált tanodapályázat eredményei azt mutatták: az Orbán-kormányhoz köthető körök és az egyházak súlyos összegeket vontak el a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb gyerekek oktatásától. Az esetet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke nemrég a trafikbotrányhoz hasonlónak minősítette. A kabinet, belátva a helyzet tarthatatlanságát, új pályázatot írt ki a tanodáknak – ezen viszont már korántsem nyerhettek annyit a hozzáértő, tapasztalt szervezetek, mint amennyit első körben kaptak a frissen alakultak.
Több olyan uniós forrásokkal támogatott, milliárdos vasúti beruházásban bukkantunk Mészáros Lőrinc nevére, amelyek közbeszerzésein cégei nem is indultak, ugyanis a felcsúti polgármester alvállalkozóként dolgozik be a nyertes cégeknek. A Közbeszerzési Értesítőben ezeket az adatokat hiába keressük, csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében láthatók. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint akár kartellgyanút is felvethetnek az ilyen alvállalkozói megállapodások, mivel állandóan csak ugyanaz a négy-öt cég nyeri a közbeszerzéseket. Emiatt látja úgy, az ilyen ügyekben nemcsak a kartellhatóságnak, de a rendőrségnek is lenne teendője.
Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Lázár János kancelláriaminiszter, amikor néhány hónapja bejelentette, hogy 2017 az uniós támogatások kifizetésének éve lesz. A jelek szerint a brüsszeli forrásokat, ha törik, ha szakad, le kell hívni – a cél elérésében az sem jelenthet akadályt, ha olyan cégeket juttatnak hatalmas összegekhez, amelyek tulajdonosi körében végrehajtás vagy büntetőeljárás zajlik. Ugyanakkor a fideszes érintettség előnyt jelenthet. Ezt támasztja alá az, hogy miközben Simonka György országgyűlési képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folyik, a politikus köre különös körülmények között jut újabb uniós százmilliókhoz.
