K-Monitor Adatbázis

Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.

Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.

Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propagandarendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetőknek a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán.

A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.

A rendszerváltás után növekedtek az egyenlőtlenségek a lakhatás területén, és ennek megfizethetősége nem javult érdemben. A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és nonprofit formák (pl. bérlakásrendszer) súlyos alulfinanszírozottsága, valamint az, hogy a lakáspolitikai döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez. Ezek a legfőbb megállapításai a 2021-es, lakhatási szegénységről szóló Habitat for Humanity jelentés harmadik fejezetének, ami a „Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben” címmel jelent meg. A jelentés szerzői a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítói, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba.

A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.

Eddig is különös volt a Nemzeti Koncessziós Iroda 35 éves autópálya-koncessziója, most is az, pedig immár publikus, hogy kik adhatnak be árajánlatot: az osztrák Strabag, egy titokzatos magántőkealap és a lábatlani Dömper Kft. vannak a short listen. Miről is van szó? Egy olyan 35 éves feladatról, amelyben a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia.

Őszi Hacacáré néven jelentett be a kormány országos rendezvénysorozatot, amellyel az összetartozást és a bajba jutott zeneipart kívánják megsegíteni. Csakhogy hamar kiderült, hogy a rendezvényeket véletlenül sem ellenzéki, hanem fideszes vagy független vezetésű településeken tartják, a fellépő zenészeket pedig a helyi politikusok reklámtáblának használnák. A Magyar Turisztikai Ügynökség – amelynek logója szerepel a programsorozat honlapján – nem hajlandó elárulni, hogy mennyi pénzből és kik bonyolítják le a közpénzből szervezett állami road show-t. Zeneipari szereplők szerint valójában egy Raktárkoncert 2.0-ról van szó.