K-Monitor Adatbázis

Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet. A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.

A Pegasus-ügy kiszivárogtatása nem igazán lehetett a CIA érdeke, és valószínűleg nem is külföldi titkosszolgálat áll mögötte – mondja interjúnkban Rácz András történész szakértő. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője szerint a botrány nem fog komoly geopolitikai következményekkel járni, de még lehetnek benne rejtett kockázatok.

Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal. Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat. A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat. A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.

A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből. A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta. A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.

Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.

A Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a cég és a magyar állam is egy alapítványba pakolta a Mol-részvényeit. A büntetőügye júliusban folytatódik, abban bízik, hogy szüksége lesz még az útlevelére. Kérdeztük arról is, nem összeférhetetlen-e, hogy a Mol a Kopaszi-gátra költözött, miközben ő a területet fejlesztő cég magánbefektetője, és hogy az elmúlt hónapokban ultizott-e a miniszterelnökkel.

Növelte energiapiaci súlyát az ország északkeleti részében a Mészáros család. A tőzsdei Opus Global megvette a Tigáz gázelosztó még hiányzó felét is, de bejelentkezett a térség villamosenergia-hálózatára is. Közben a cég környezetében azt várják, hogy Mészáros Lőrinc régi bizalmi embereit egyre inkább a lánya, az Opus Globalban elnöki tisztséget betöltő Beatrix ismerősei válthatják. Mi ez a vállalkozás, egy tőzsdei cég vagy egy családi kaláka?

A kormánymédia egy időben még a bokorba is lesifotóssal követte, ma már az egyik állandó vendége, ahol előszeretettel ekézi volt párttársait. Volt már rendőr, üzletember kínos adóügyekkel, elkötelezett gárdista, majd évekig jobbikos is kérdéses orosz egyetemi diplomával. Aztán mindenhonnan kiugrott, és legutóbb a kormánypártok épp az ő javaslatára szigorították tovább a választási törvényt. Magányos farkas, egy szélhámos, de annak sem elég jó, viszont mindig a talpára esik, és ha holnap egy másik ideológiát kell képviselnie, simán megteszi, mondják róla ismerői. Portré Volner Jánosról.

Beindult a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt (DKÜ), amely szerdán 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal alá betagolt szervezet célja az öt évre érvényes keretszerződésekkel, hogy „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát” – idézte az ügynökséget a pályázati kiírásról hírt adó K-Monitor.

Közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros Csoport, írja az MTI. A két vállalat közös közleménye szerint a telephelyük Magyarországon lesz, és fő profilja a vasúti teher- és tartálykocsik gyártása lesz hazai és nemzetközi piacokra, mellette szervizelnek és összeszerelnek személyszállító vonatokat, valamint a cél „a lehető legszélesebb hazai beszállítási láncolat kiépítése”.