Szinte konkrét vádiratot állított össze Hamar Endre ellen az Elios-ügyről készült OLAF-jelentés. A költségvetési csalást vázoló anyagban a legnagyobb teret az ügyvéd szerepe és cégérdekeltségei kapták, de részletezi Tiborcz István miniszterelnöki vejhez fűződő kapcsolatát is. Hamar nemcsak Tiborczon keresztül kapcsolódik Orbán Viktorhoz.
Létezett 2010 előtt is, a Transparency International Magyarország (TI) már 2008-ban jelezte: intézményesült a korrupció Magyarországon. Ám a nyolc esztendővel ezelőtti kormányváltással különösen központosítottá és rendszerszintűvé vált a közpénzek átjátszása; korábban a decentralizált séma volt a jellemző korrupcióra, virágzott a kenőpénzfizetés, valamint helyi kiskirályok döntöttek egy-egy megbízásról, napjainkban pedig sokszor igen magas szinteken dől el, hogy mely beruházásoknak melyik cég lesz a kivitelezője – fejtette ki lapunknak a TI ügyvezető igazgatója. Martin József Péter szerint ezt jelzi, hogy a legzsírosabb projektek számos alkalommal Mészáros Lőrinc vagy más kormányközeli oligarcha valamelyik érdekeltségénél landolnak.
A környező országokban a töredékéért épülnek hasonló vasútpályák, mint amibe kínai-magyar joint venture Kelebia-Budapest vonal újjáépítése kerül majd. Hasonló, kicsit magasabb kilométerárakkal Németországban, illetve Kínában dolgoztak, sokkal nehezebb terepen, mint az Alföld. Egyebek mellett ez derült ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos korrupcióinfóján, amit a politikus ezúttal Jeszenszky Géza volt külügyminiszter-nagykövettel közösen tartott.
A Corvinus egyetemen működő Korrupciókutató Központban több mint 150 ezer, 2009 és 2016 közötti közbeszerzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy akár a paksi bővítés árát is eléri az az összeg, ami e nyolc év alatt elfolyhatott. A közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, és ez azt jelenti, hogy 2090 - 3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki a magyar állam. Vagy másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel.A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az EU-s pénzek beáramlása lényegesen növelte a magyarországi korrupciót.
Az M4-es sorsa a legmostohább Magyarország autópályái közül. Főleg azért, mert már soha nem fog elkészülni. Szolnokra 2020-ben érhet el az autóút. A román határt időközben gyorsabb lett elérni a hosszabb M3-ason, mint a 4-esen.
„A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.
Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.
A kormánypártok úgy alakították a közbeszerzési szabályokat, hogy azok megágyaztak a korrupciónak. Magyarországon valamiért minden 24,99 millió forintba kerül a kis értékű közbeszerzéseknél – erre a megállapításra jutott a Korrupciókutató Intézet Budapest (CRCB). A néhány napja publikált tanulmányból kiderül, amíg 25 millió forint volt az egyszerűsített közbeszerzési eljárások értékhatára, addig a a kiírók és a pályázók manipulálták a rendszert. A sok kicsi sokra megy alapon évek alatt több tízmilliárd forintra tehető kárt okozott a korrupciós közbeszerzési gyakorlat.
Bár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csütörtökön azt állította, hogy „Hadházy Ákos ellen büntetőeljárás zajlik„ ám az LMP-s politikus ezt lapunknak most egyértelműen cáfolta.
A munka fő felelőse (akit nyilván nem fognak semmiképpen sem felakasztani, hiszen Oroszországban nincs halálbüntetés) Arkagyij Rotenberg, akinek az egyik cége építi a hidat. Rotenberg és Putyin a 60-as évek közepén egy leningrádi május elseji felvonuláson azzal szórakoztak, hogy csúzlival kilőtték az ünneplő munkások lufijait.
