K-Monitor Adatbázis

Jövő péntekre tényleg beidézte Gyurcsány Ferenc az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t és az Altus Portfólió Kft.-t vezető feleségét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága – írta az MTI, igazolva ezzel az Origo korábbi értesülését. Az akkori hírben csak az volt szokatlan, hogy a tényként kezelt információ megjelenése után az érintett Csongrád Megyei Főügyészség hétfőn azt írta az Indexnek, hogy „az ügyészség nem idézte tanúkénti kihallgatásra a cikkben megjelölt személyt.”

Bár hónapokig tartott a Magyar Nemzet és a Legfőbb Ügyészség levelezése, a Polt Péter vezette testület nem vette a fáradságot, hogy a jogszabályok szerint kezelje lapunk feljelentését. Ehelyett egy régi receptet porolt le, és a letelepedési államkötvényekre vonatkozó adatszolgáltatással összefüggő büntetőeljárást ugyanazzal a törvénysértő intézkedéssel zárta le, amit már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében is alkalmazott. Az ügy előzménye az volt, hogy lapunk jogerősen pert nyert az egyik kötvényforgalmazó céggel kapcsolatban az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Miután a Bánki Erik fideszes politikus vezette testület az ítélet jogerőre emelkedését követően hónapokig nem adta ki a Migrat Immigration Asia Ltd.-vel kapcsolatos közérdekű adatokat, a lapunkat képviselő ügyvéd felszólítást küldött a bizottság jogi képviselőjének.

Nem érte kár az államot, nem valósult meg a hírhedt ügylet, van viszont bűnös a nyolc éve tartó sukorói telekcsereperben. A vagyonkezelő két korábbi vezetőjének börtönbe kell vonulnia.

Figyelmeztettem a területért felelős államtitkárt – mondta Balog Zoltán erőforrásminiszter a Parlamentben a szocialista Harangozó Tamás kérdésére, aki Mengyi Roland korrupciós botrányával kapcsolatban érdeklődött. Ezzel lényegében cáfolta korábbi államtitkárát, Köpeczi-Bócz Tamást, aki tanúvallomásában az ügyészségnek azt vallotta, őt nem értesítették arról, hogy csalók készülnek pályázni, nem tudott semmiről.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

Hajmeresztőnek tűnt a Fővárosi Főügyészség indoklása, amivel megszüntette az eljárást az MTVA vezető tisztségviselőinek titkos lehallgatásának ügyében, ezért Péterfalvi Attila állásfoglalását kértük. Az adatvédelmi hatóság elnöke a hvg.hu számára még példát is hozott arra, amikor az ügyészség mostani döntésével ellentétben látott okot a nyomozása.

Összesen négy olyan uniós támogatással kapcsolatos csalást tudott Polt Péter legfőbb ügyész felsorolni, amiből vádemelés lett. Az OLAF által kezdeményezett eljárások közül jó pár nem ütötte meg a bűncselekmény szintjét, így azok nem is kerültek bíróságra.

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

A Quaestor egykori elnök-vezérigazgatója, a Quaestor-ügy első rendű vádlottja. Az ő története következik.

A Quaestor-ügyben elindult nyomozás után, 2015 áprilisában egy speciális kereső szoftvert szerzett be az ügyészség a nagy mennyiségű lefoglalt iratanyagban való eligazodásra – értesült az Átlátszó. A Fővárosi Főügyészség megerősítette információnkat, a Legfőbb Ügyészség pedig azt közölte, hogy a szoftvert 8,6 millió forintért vették a CNW Rendszerintegrációs Zrt.-től.