K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.

Az M4-es sorsa a legmostohább Magyarország autópályái közül. Főleg azért, mert már soha nem fog elkészülni. Szolnokra 2020-ben érhet el az autóút. A román határt időközben gyorsabb lett elérni a hosszabb M3-ason, mint a 4-esen.

A munka fő felelőse (akit nyilván nem fognak semmiképpen sem felakasztani, hiszen Oroszországban nincs halálbüntetés) Arkagyij Rotenberg, akinek az egyik cége építi a hidat. Rotenberg és Putyin a 60-as évek közepén egy leningrádi május elseji felvonuláson azzal szórakoztak, hogy csúzlival kilőtték az ünneplő munkások lufijait.

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

Sikerült adatokat szereznünk a Népfürdő utca vonalában a Rákos-patak felett tervezett kerékpáros- és gyalogoshídról. Ahogy azt február 6-án megírtuk, az Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság tervezett építményeinek részeként az eredetileg tervezett 269 millió forintos költségével meglehetősen túlárazottnak tűnő híd olyannyira meg akar épülni, hogy a Fővárosi Közgyűlés a költségkeretet további 155 millió forinttal megemelte. A híd tehát 424 millió forintért épül, minden kapcsolódó létesítményével együtt. Ezek alatt 320 folyóméter járdát és annak közvilágítását kell érteni.

A jelek szerint kétszer lép ugyanabba a folyóba a magyar kormány: a 2007–2013-as versenykorlátozó útépítések tisztázása után most a 2014–2020-as ciklus közútfejlesztési projektjei miatt kell Brüsszelben magyarázkodni. Több száz milliárd forint a tét.

Továbbra is lezáratlanok a 2007–2013-as uniós ciklus magyarországi operatív programjai, sorakoznak a tisztázatlan ügyek. Még mindig nem utalt át Brüsszel 263 milliárd forintnyi forrást, de a szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség eleve 200 milliárdos büntetésre számít.

Mértéktelenül lopják az uniós támogatásokat a fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken – a Transparency International Magyarország becslése szerint a munkák 90 százaléka túlárazott lehet. Sőt a Korrupciókutató Központ Budapestnek sikerült matematikai­­lag is bizonyítania a csalást. Ám ha az egzakt tudomány nem lenne elég meggyőző, akad gyakorlati bizonyíték is: Simicska Lajos Közgépe súlyos milliárdokkal kínál alá versenytársainak a közbeszerzéseken, márpedig nem az a célja, hogy tönkremenjen.

Sokáig úgy volt, hogy uniós forrásból, 795 millió forintért újítják fel az utat, ami a Gárdony mellett található Simon Panzióhoz és L. Simon borászathoz is vezet.

Az Orbán–Simicska-háború első fejezete lezárult azzal, hogy az üzletember cégei nemigen jutnak már megrendelésekhez közpénzből, a hozzá közel állókat pedig eltávolították az állami posztokról. Most körvonalazódik a második kör: már meglévő szerződéseket, érdekeltségeket mondanak fel vagy lehetetlenítenek el a döntéshozók, ezzel onnan is kiszorítva Simicskát, ahol elvileg évtizedekre biztos helye volt.