Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy messziről és szabad szemmel is ellenzékinek látszottak. Le is csapott rájuk a kormányzati álhíripar, full-kontaktban, övön alul ütötte őket, főleg a kampányidőszakban. Juhász Péter, Hadházy Ákos és Vona Gábor most sorra nyerik a pereket – ezeket elemezzük cikkünkben. Csakhogy történetük a közpénzen működtetett hazugsággyárak hatékonyságát is példázza: hiába a törvényszéken kis részletekben visszanyert tisztesség, mára mindhárman eltűntek a politika élvonalából.
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
Lopott pénzből alapította a Lungo Dromot Farkas Flórián, Orbán Viktor milliárdokat elsíboló szövetségese – állítja a Célpontnak „Miniszter Flóri” egykori politikai szövetségese, akivel a kilencvenes évek legelején még egy másik cigány politikai szervezetet gründoltak. A férfi azt állítja, hogy 1992-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségétől sinkófált el Farkas 2 millió forintot, amiből aztán megcsinálta a Lungo Dromot. A férfi, aki a börtönt is megjárta Farkas Flóriánnal, azt állítja, hogy Farkas azért fontos a Fidesznek, mert fixen tud szállítani több százezer roma szavazatot, ami kulcskérdés a Orbánéknak.
Tizennyolc olyan párt neve szerepel olvasóink leveleiben, amelynek biztosan nem írtak alá ajánlást, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén. Felhívásunkra több tucatnyian kérték ki adataikat a választási irodáktól, s osztották meg velünk a tapasztalataikat. Amelyek lesújtóak ugyan, viszont tanulságosak.
Farkas Gergely Facebookon reagált a cikkre, azt írja, ez egy lejárató kampány, és nem igaz, hogy pénzt ajánlott a visszalépésért, és bár az idézett felvetés valóban elhangzott, a hangsúlyból mindenkinek éreznie kéne, hogy azt viccnek szánta. Ettől függetlenül hibásnak érzi magát abban, ami történt, ezért elnézést kér.
Pénzt ajánlott az LMP-s jelölt visszalépése érdekében Farkas Gergely, a Jobbik jelöltje a kiskunhalasi egyéni kerületben egy, az Origo birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint.
Két és fél hónap alatt 66 milliárd forintot költött el a kormány a költségvetésben eredetileg nem tervezett kiadásokra. A kormány nem kíméli a költségvetési tartalékokat a választások előtt, az első félév végére alig marad pénz.
Simicska Lajos machinációját sejtik a Fideszben a Magyar Nemzetben és a Hír TV-ben megjelent, kormánypárti politikusokkal kapcsolatos ügyek nyilvánosságra kerülése mögött. Semjén Zsolt svédországi vadászata és Kósa Lajos titokzatos 4,3 milliárdos számlaügye után még durvább támadásokra számítanak. A fideszes Kocsis Máté kedd este a Hír TV-n keresztül üzent: Simicska ellopta a jobboldal médiáját, és tudják, hogy a saját céljaira használja.
A parlamenti választáson 7-8 milliárd forint kerülhet olyan pártokhoz, amelyek vélhetően nem a választók, hanem az állami költségvetés támogatására hajtanak. A Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) kérései és javaslatai ellenére a kormány évek óta nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút.
Az Jó Út Magyar Polgári Párt és a Magyarországért Demokratikus Párt nyomain elindulva talált információkat egy könnyebben áttekinthető rajzban foglaltuk össze.
