Rengeteg pénzt ölt a magyar állam az elmúlt tíz évben vasútipálya-fejlesztésekre, az utasok azonban mindebből keveset érzékelnek. Több százmilliárd forint elköltésével országos összesítésben egy óránál is kevesebb időt sikerült nyerni, igaz, a vonatoknak nagyobb sebességet lehetővé tevő rendszer kiépítése még folyamatban van. A felújítás nem véletlenül drága, brutális elmaradásból indulunk, ezért sok vonalat gyakorlatilag újjá kell építeni, és az autópálya-építések mellett ezek a beruházások is mágnesként vonzzák a korrupciót. A java pedig csak most jön, a következő négy évben négyszer annyi pénzt terveznek elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen.
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
A környező országokban a töredékéért épülnek hasonló vasútpályák, mint amibe kínai-magyar joint venture Kelebia-Budapest vonal újjáépítése kerül majd. Hasonló, kicsit magasabb kilométerárakkal Németországban, illetve Kínában dolgoztak, sokkal nehezebb terepen, mint az Alföld. Egyebek mellett ez derült ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos korrupcióinfóján, amit a politikus ezúttal Jeszenszky Géza volt külügyminiszter-nagykövettel közösen tartott.
Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Megkérdeztük a Coscót, és kiderült: nekik lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek. Varga Mihály a kínai boltosok egységcsomagjainak vámoltatásáról magyarázhatott.
A letelepedésikötvény-program kulcsfigurája, Boros Attila vette át azt a Metróber Kft.-t, amelyet korábban az MSZP pénztárnoki csapata használt. Ezzel a Habony–Rogán-érdekkör betette a lábát az infrastruktúrafejlesztési óriáspiacra; a cég akár a Budapest–Belgrád-vasútprojektben is részt vehet. Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.
Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy miért vették ki a MÁV kezéből a munkálatok megkezdése után a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálatait, amit most a NIF és Mészáros Lőrinc cége végez.
Az MVM Csoport reklámozására 6,35 milliárd forint jut, a vizes vb kampánya 3 milliárdba kerül, és az állampolgárok tájékoztatása is sokba kerül.
Összegyűjtöttük a vizes vb-vel kapcsolatban kötött szerződéseket, azok alapján 93,93 milliárd forintnál jár a számláló. Ez az összeg még biztosan növekedni fog, mert jelenleg is több hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés van folyamatban, melyek értéke majd csak a nyertes kihirdetése után válik ismertté.
