Százezer forintos tandíjért cserébe elmaradt képzések, válaszra sem méltatott panaszok -ilyen és ehhez hasonló kifogásokról árulkodnak a Budapesti Békéltető Testülethez beérkező kérelmek.
Az amerikai internetes cégek előszeretettel kerülik meg az európai adózási szabályokat, a magyar GDP hússzorosa parkol offshore - például karibi - számlákon. A jelek szerint a hazai és az uniós hatóságok is tehetetlenek.
Az egy hete átadott, alig pár perccel rövidebb utazást ígérő, tízmilliárdokból felújított Budapest–Esztergom-vasútvonalon ugyanis a fénysorompó még nem működik. Ürömnél a P+R parkoló és az állomás autóval megközelíthetetlen, gyalogosan pedig szinte értelmetlen odamenni.
Magyarország semmit sem teljesített a korrupció elleni harcban tett OECD-s vállalásaiból, idehaza megkérdőjelezhető a rendőrség és az ügyészség függetlensége.
A XI. kerület még Molnár Gyula idején kezdte el megvalósítani a „Kulturális Városközpont” néven futó tervet, melytől azt remélték, a kulturális-szabadidős funkcióváltás a minőségi vendéglátással kombinálva felértékeli majd a Bartók Béla út környékét. Ma már látszik, hogy a várt eredményekből alig valami valósult meg – viszont néhány vendéglátós nagyvállalkozó fillérekért jutott hozzá a terület legértékesebb ingatlanaihoz.
Lázár János hívei és ellenfelei abban nagyjából egyetértenek, hogy a magyar politikai palettán ma a Miniszterelnökség első embere a legtehetségesebb, a legtöbb feladatot elvállaló és a leginkább menedzserszemléletű, a leghatékonyabb vezető.
Az adószakértő szerint jogi és gyakorlati akadályai vannak, hogy az összes vállalkozás számlázását bekössék az adóhatósághoz, így az elektronikusan vagy számítógéppel kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében.