language

Kulcsszavak:

hatalomkoncentráció highlight_off

Személyek:

Hernádi Zsolt highlight_off

Hernádi Zsolt

Hernádi Zsolt Tamás (Tarján, 1960. november 30. –) magyar üzletember, 2001 óta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója, 2017 óta a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

2011-ben ügyészségi vizsgálat indult Horvátországban Hernádi Zsolt ellen, mivel 2008-2009 folyamán állítólag 10 millió eurót fizetettIvo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL megszerezhesse az INA feletti irányítási jogot. 2013 szeptember végén a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen, aki az Interpol vörös körözési listájára is felkerült, s európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. A zágrábi megyei bíróság Laura Valković ügyvédet jelölte ki Hernádi Zsolt védőügyvédjének. 2015-ben a német és az osztrák hatóságoknál elérte, hogy azok nem veszik figyelembe az Interpol körözést, így Németországba és Ausztriába mégis utazhat.

2014. május 26-án a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.

2018. november 17-én az Interpol végrehajtó bizottsága visszahelyezte Hernádi Zsoltot a vörös körözési listára. 2019 végén Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban, az ítéletet számos független orgánum is elfogultnak írta le. 2020. január 29-én szintén a Zágráb Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a Hernádi letartoztatásáról hozott 2018-as döntését. 

2019 óta a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2023-as Befolyás-barométer szerint Hernádi a 7. legbefolyásosabb közéleti szereplő Magyarországon.

Forrás: Wikipedia

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [8]  Oldalak:   1

Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok

Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.

Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál

Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.

Az olajipari szakértelem nem annyira, a kormányközeliség továbbra is lényeges a Molnál

Politikailag megbízható emberekkel erősítik a Mol felügyelőbizottságát. A cég vezetői eddig is tűzközelben voltak, ami a kormányzati kapcsolatokat illeti.

Orbánék megágyaztak maguknak a Molban, kormányváltás után is irányíthatnák

Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.

Egy átalakítás, ami megakadt a kormány torkán, és még Áder is elkaszálta

Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.

Belenyúl és lenyúl: két ágazatot kapnak karácsonyra a kormány kedvencei

Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.

A szemét lehet a következő nagy állami konc(esszió) Mészáros Lőrincnek

A magyar állam helyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot a mobilfizetések és a hulladékgazdálkodás területén, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja. A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért.
Találatok: [8]  Oldalak:   1