Idén január és június között az egy évvel korábbinál másfélszer többet, listaáron 36,4 milliárd forintot költött az állam reklámokra, tudtuk meg a Kantar Média adataiból. A minisztériumok, állami intézmények, önkormányzatok és állami cégek által hirdetésre költött összeg fele mindössze tíz médiumnál landolt, amelyek egy jól lehatárolható, kormányközeli tulajdonosi körnél vannak.
Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.
Miután az elmúlt hónapokban teleragasztotta az országot a kvótanépszavazás plakátjaival, a kormány most egy új előterjesztés-tervezet szerint az ország összes óriásplakátját leszereltetné, hogy a semmiből építse újra a piacot. A szakmai körökbe kiszivárgott, és onnan lapunk birtokába került tervezet szerint
Magyarország összes, köz- és magánterületen lévő óriásplakátjának mennie kell,
majd az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kevesebb számú és kisebb méretű plakátot.
Közbeszerzési hatósági döntéseket is tartalmaz az a beadvány, amelyet nemrég Magyar György, a Mahir Cityposter Kft. jogi képviselője nyújtott be az úgynevezett oszlopperben a főváros állításainak cáfolatára. Az ügyvéd szerint egyértelmű diszkrimináció, hogy miközben a hirdetőcég szerződését felmondták, az egykori utcabútortenderen szintén nyertes másik társaság tovább bővítheti reklámfelületeit.