K-Monitor Adatbázis

Egyre nagyobb a csábítás a pénzosztásra – ráadásul van is miből.

2016 szeptemberében, az október 2-i kvótanépszavazást megelőző utolsó hónapban és a referendumot követő hetekben összesen 2,9 milliárd forintot költött a kormány reklámkiadásokra. A pénz nagy része szokás szerint a Fidesszel lojális médiacégeknél landolt. A legtöbbet a TV2, a Kod Media, a Mediaworks és az Origo kapta, de nem járt rosszul a Lokál, a Magyar Idők és a Pesti Srácok sem.

Hullámokban ugyan, de folyamatos lesz a kampány 2018-ig. László Róbert, a Political Capital választási szakértője reagált így lapunknak, amikor azzal szembesítettük, itt az újabb kormányreklám, a „Magyarország erősödik”. Ezen az újabb kampányon ismét Rogán Antal Pasa parki szomszédja kaszálhat. A szakértő szerint, amíg nem hoznak megfelelő törvényeket, a kormány és az önkormányzatok annyi pénzt költhetnek ilyesmire, amennyit csak akarnak.

Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.

Másfél hónap után és csak személyes betekintés során teljesítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az elektronikusan beadott adatigénylésünket, amely három, a kormány betelepítési kvótáról szóló tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződésre vonatkozott. Nem volt egyszerű azokhoz hozzájutni, de aztán olyan adatokat is kiadtak, amelyekre eredetileg nem voltunk kíváncsiak. Így tudtuk meg, hogy Csetényi Csaba cégei nettó 33 millió forintért vállalták tavaly decemberben a kampány kreatív feladatait. Januárban nettó 142 milliót, júliusban pedig már 645 milliót költöttek a kvótakampányra.

A Kúria szerint nem társadalmi célú hirdetés, hanem politikai reklám volt az az M4 csatornán elhangzott hirdetés, amelyben többen a vasárnapi népszavazáson való részvételükről vallanak.

Sokat támadta az ellenzék a kormányt amiatt, hogy rengeteg pénzt költött el a kvótanépszavazást megelőz kampányra. ráadásul egyoldalúan, hiszen a kormány a nem mellett kampányolt plakáton, tévé-, újság- és rádióhirdetéseken. "Összesen tehát a kampány bruttó 8,604 milliárdba került."

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

Az 1294 kvótamenekült ellátására fejenként 1,8 millió forintot adna az Európai Unió, az ellenük való gyűlöletkeltésre viszont fejenként 11,5 milliót költ a magyar kormány. Az eddig mintegy 15 milliárd forintos népszavazási kampány minden egyes magyarországi lakosnak 1.515 forintjába került, ami bő hétszerese annak, amennyibe egy brit lakosnak került a teljes Brexit-kampány.

Az ország 8. legbefolyásosabb embere, a Videoton tulajdonosa, Orbán Viktor hegymászó barátja, Garancsi István cége, az ESMA is jókora összeget kapott a menekültek ellen hangoló kormányzati kampányra szánt pénzből, tudta meg az RTL Híradó.