language

Kulcsszavak:

hitelezés highlight_off

Lapok:

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [99]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Elmaradt a csengeri „örökösnő” tárgyalása, Kósa Lajos állítja, hogy nem fogadott el tőle pénzt

Kedden hallgatták volna meg a csengeri örökösnőként elhíresült P. Máriát a mátészalkai bíróságon, a tárgyalás azonban elmaradt. A nő Kósa Lajos fideszes politikusra is terhelő vallomást tett, amelynek egyes elemeit visszavonta. Ezt a Legfőbb Ügyészség közölte, hozzátéve, hogy a nő „külső befolyásra” tett valótlan állításokat. Kósa Lajos hétvégén küldött egy közleményt, tagadta, hogy bármit elfogadott volna a nőtől.

A csengeri örökösnő cáfolta az ügyészség szerint, hogy pénzt adott volna Kósának

A Legfőbb Ügyészség részéről Lajtár István a DK-s Bősz Anett kérdésére válaszolva utasította el a szerinte politikailag motivált feltevéseket arról, hogy szakszerűtlenül jártak volna el.

Sajátos érveléssel cáfolja Rogán a felesége és családja földvásárlását

Tíz napnyi hallgatás után az ügylet még nyitott voltára hivatkozva próbálja hitelteleníteni a felesége és családja földvásárlásáról szóló cikkeket a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Rogán Antal és Obrusánszki Barbara szülei a múlt idejű igealakokat támadva egyúttal azt is sugallják, mintha elálltak volna a földvásárlástól, ez azonban információink szerint nincs így: az adásvételi dokumentáció már a kormányhivatalnál várja az elbírálást.

Házasságkötésük előtt nem sokkal lett földbirtokos Rogán Antal új felesége

Egy 1,6 milliárdos telekvásárlásba vágott családjával és két másik magánszeméllyel Rogán Antal új felesége, pár héttel a propagandaminiszterrel kötött házassága előtt. A csak néhány hónapja gazdává vált 28 éves nő a szüleivel együtt több mint hatszáz, de személyesen is több mint kétszáz hektárnyi borsodi erdőre, mezőre, szántóra és egyéb mezőgazdasági földterületre tett szert – a gigantikus vételárból azonban csak 5 százalékot kellett letenniük, a többit az állami tulajdonú Budapest Bank hitelezi a vevőnek.

Megkezdődött a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése

Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban. Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.

Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Szél Bernadett

A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.

82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra

A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz. A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.

Aláírták a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést

A beruházás most 700 milliárd forintnál tart. Az építkezés iratait tíz évig titkosították. Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást.

Furcsa ügylettel szerezte meg a Postapalotát az MNB

Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.
Találatok: [99]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>