K-Monitor Adatbázis

Bedöglött bankhitel fejében az Indotek-csoport követeléskezelője veszi át a harkányi gyógyszállót, amely Mészáros Lőrinc színre lépése előtt még a tőzsdei Konzumhoz tartozott.

Újabb szállodákkal gyarapodott a miniszterelnök vejének vagyona – derítette ki a Heti Válasz. Tiborcz István ezúttal Keszthelyen vett két, a Balatonra páratlan kilátást nyújtó hotelt: a Helikont és a Hullámot, amely ráadásul műemlék épület. A vételár titok, de az biztos, hogy milliárdokat érnek az épületek. Az ügylethez a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó takarék adott pénzt.

Nyilvános tenderen akár többet is kaphatna a főváros a Rác fürdőért, a városvezetés mégis hagyja, hogy az MFB bank találjon rá vevőt, aki információink szerint Tiborcz István környezetéből kerülhet ki.

A visegrádi luxushotel befejezésére készül Orbán Viktor kormányfő veje, akinek közvetett tulajdonában lévő cége benyújtotta a hatóságoknak az engedélyezéshez szükséges előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt.

Sorban épülnek a szállodák a fővárosban, részben olyan ingatlanokon, amelyeket a közelmúltban a belvárosi önkormányzattal üzletelő pénzemberek kaparintottak meg. A vagyonhalmozásnak még nincs vége.

Magyarország legújabb vagyonos rétegéről, vagyis a NER fő haszonélvezőiről szóló sorozatunkban bemutattuk, hogy kik és miként alkotják ezt a kört, és ők miként fogyasztanak. De vajon milyen hosszabb távú terveik vannak? Hogyan fektetik be a pénzüket? Visszaforgatják a reálgazdaságba? Külföldre viszik? Hazai privátbankárra bízzák?

A Matolcsy-család üzleti előkóstolóját, Száraz Istvánt, és a NER vendéglátós frontemberét, Zsidai Royt is megtaláltuk az erzsébetvárosi bulinegyed kocsmaüzemeltetői között. Arra kerestünk magyarázatot, vajon a fideszes kerületi vezetésnek miért éri meg konzerválni a háborús helyzetet a kocsmák és a kerület lakói között, miközben utóbbiak egyben a választóik is, a felkapott romkocsmák éves mérlege pedig nem mindig tükrözi a népszerűségüket.

3. rész - Mészárosék jobban támaszkodnak a bankhitelekre! Sorozatunkban a legújabb kori, értsd 2014 utáni hazai oligarchaképződés jellemzőit vesszük számba. Miben más a Mészáros-éra, mint volt a Simicska-világ? Ezúttal a tőkeáttétellel foglalkozunk, vagyis azzal, hogy Mészárosék miért használnak annyi kereskedelmi banki hitelt.

A beruházó azért kürtölte össze a magyar sajtót, mert a Magyar Narancs április végén nagy cikkben írta meg, hogy a belvárosi önkormányzat olyan szerződést kötött a Párizsi udvart megvásárló jordán befektetővel, ami szerint a mindig is közösségi térnek számító passzázst a hotel tulaja nemcsak tulajdonjogilag birtokolja, de ahhoz is joga van, hogy minden este bezárja a nagyközönség előtt, illetve évente legföljebb 30 napra, amiből 5 nap lehet egybefüggő.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.