K-Monitor Adatbázis

A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitelszerződést, írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.

183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.

Kellett hozzá némi idő, de a kormány talán kezdi felfogni, hogy a nagy sikerként hirdetett moratóriummal sok szerencsétlen adós elég rosszul járt, például azok, akik a hitelkártya-adósságukat nem fizették meg. Mit tesz erre a kabinet? Gyorsan kihirdeti egy visszamenőleges érvényű jogszabályban, hogy nem is tartoznak annyival az emberek, mert itt egy új rendelet, fizessenek inkább a bankok, és nagyon gyorsan számolják újra, hogy kinek jár vissza pénz. A kormány szerda este a Magyar Közlönyben két új rendeletet jelentetett meg, az 536/2021. és az 537/2021. számút a hiteltörlesztési moratóriumról.

Furcsán alakult a bíróságon a 780 millió forintos csalással vádolt csengeri örökösnő perének első tanúmeghallgatási napja. A sértettek nem érezték magukat annyira sértettnek, mint a nyomozáskor tett tanúvallomásaikban. Jelezték, hogy maguktól nem akartak feljelentést tenni a Kósa Lajost is érintő ügyben, amelyben az ötmilliárd eurós hagyaték megszerzéséhez és kezeléséhez segítséget ígért a Fidesz alelnöke a korábban uborkát termesztő csengeri asszonynak. Továbbra is kérdés, hogyan mozgathatta az ügyészség szerint egyedüli elkövetőként a szálakat P. Mária, aki saját bevallása szerint pár éve még sms-t sem tudott írni, és aki a nyomozás kezdete óta elveszítette férjét és egyik fiát. Hivatalosan mindketten öngyilkosok lettek.

Kósa Lajos tanúmeghallgatását kéri a „csengeri örökösnőként” ismertté vált P. Mária az ellene hivatalosan 780 millió forint csalás vádjával tartott mátészalkai per harmadik napján. Az 57 éves, korábban uborkát termesztő nő fenntartja, hogy senkit nem csapott be az ötmilliárd eurós örökség ígéretével: olyan iratok alapján tartja valósnak a németországi és svájci örökséget, amelyekről éveken át senki sem mondta, hogy valótlan. A fideszes politikus hivatalos megállapodásokban vállalta, hogy segítséget nyújt a vagyon megfelelő befektetéséhez, és elfogadta, hogy P. Mária több millió eurós ajándékot adjon át neki, ha a titokzatos vagyon megérkezik.

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

Tíz nap hallgatás után különös fordulat zárta le a Rogán Barbara tervezett földvásárlásából kinőtt ügyet: a kabinetminiszter a kormányközeli sajtóban a szerződés jóváhagyását elutasító határozattal igyekezett cáfolni azt, hogy bárki is akart volna földeket venni, és bőszen hazugozta az esetet megszellőztető sajtót. Úgy értesültünk, hogy az eset a miniszterelnök szintjén is nemtetszést váltott ki, a Karmelitában szorgalmazták a folyamat leállítását. Rekonstruáltuk, hogy konkrétan milyen úton-módon, a bürokratikus folyamat mely pontján kaszálhatták el végül a vásárlást.

Hosszú procedúráról van tehát szó, nem meglepő, hogy az aláírt adásvételi ellenére február elejéig, amikor a cikkek születtek, nem történt semmiféle földhivatali bejegyzés, ez még akkor sem történt volna meg feltétlenül, ha az ügymenet a maga lassú útján halad előre. Az pedig, hogy ebben a szerződésben a Budapest Bankot jelölték meg, mint reménybeli finanszírozót, önmagában nem bír kötelező erővel, az tehát, hogy a vásárlók végül nem vettek fel hitelt a banktól, nem jelenti azt, hogy ne találhattak volna más forrást, vagy mondhatták volna vissza az egész ügyletet. A múltbeli és jövőbeli vásárlási szándék tagadása Rogán Antal és felesége részéről viszont érdekes, lévén Barbara aláírása ott szerepel a nyilvánosan hozzáférhető szerződésen, sőt, a nőt földművesként is nyilvántartásba vették 2020 nyarán, ami annak törvényi előfeltétele, hogy valaki földet vehessen.

A balatonhenyei ház szerepel Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában. Innen tudjuk, hogy a 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vették férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter. Varga ekkor még az Európai Parlamentben volt politikai tanácsadó, a korábban a nemzetközi ügyvédi szférában multinacionális vállalatokat képviselő férje pedig szintén Brüsszelben dolgozott a Külügyminisztérium szakdiplomatájaként Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseleténél.