2021. október 1. óta működik a roppant széles hatáskörű Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hónapokig tartott, amíg saját honlapot kapott, de sok fontos információ arról se derül ki. Például az, hogy kik vezetik.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
A Momentum-elnök Fekete-Győr András szerint a kiírás paramétereinek lényegében egyetlen cég, a Mol tud csak megfelelni.
Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.
Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia, vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.
Az egész országban egyedülálló műanyag-feldolgozót szerzett meg Mészáros Lőrinc. A kormányzat épp most dolgozik a piac szabályozásán, amivel nagyon jó helyzetbe hozhatja a milliárdost.
Eredetileg csak a kabinetminiszter munkáját támogató háttérintézmény lett volna a Nemzeti Koncessziós Iroda, a tavalyi év végén azonban, fű alatt, komoly döntéshozatali szervvé alakították: elnökének a szavazata a végső koncessziós döntésekben két miniszter voksával ér fel.
Palkovics László éves meghallgatásán hosszan védte korrupciógyanús hulladékreform-elképzeléseiket és - szintén bírálatok kereszttüzében álló - klímavédelmi ötleteiket.
Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.
A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe.
